A Visegrádi Négyek csoportja vajon a Milan Kundera, Szűcs Jenő és más neves gondolkodók által leírt Közép-Európa intézményes megtestesülése, vagy pedig, ahogyan azt a The Economist c. hetilap munkatársa, Benjamin Cunningham megfogalmazta: a Visegrádi Négyek a Közép-Európa gondolat gyilkosainak is minősíthetőek? Hordoz-e a mai, polarizált európai politikában tényleges tartalmat a közép fogalma? Kundera és Szűcs számára Európa sokkal inkább volt a NYUGAT spiritualizált szimbóluma, mint földrajzi fogalom. Érvelésük szerint kulturálisan kontinensünk középső része mindig ehhez a NYUGAT-hoz tartozott. Ebben a kutatásban bölcsészek, társadalomtudósok, művészek, írók és politikusok együttesen értékelik mai szempontból a nagy Közép-Európa gondolkodók-álmodozók munkáit. Arra keresik a választ, hogy a Közép-Európa gondolat szellemi öröksége erőforrás, vagy veszélyforrás a mai Visegrádi Négyek és az Európai Unió számára?
Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek során a „Közép-Európa” gondolat politikai hatalom nélküli értelmiségieket foglalkoztatott. Legfőbb problémájuk az volt, hogy az európai történelem során kiformálódott kontinensükön belüli törésvonalak milyen mértékben determinálják az európai politikai és társadalom jövőjét. Az 1990-es évek eleje óta Visegrád cselekvésre felhatalmazott politikusok szóhasználata: hasznosítható-e a Közép-Európa gondolati öröksége döntéseik előkészítése során?
