Simon Róbert vallástörténész, orientalista tartott előadást a zsinagógában. A program a Tudomány a Zsinagógában sorozat részeként valósult meg. Az előadó ezúttal arra kereste a választ, vajon megvalósítható e a sikeres értelmiségi karrier Kelet-Közép Európában. Az estre sokan voltak kíváncsiak, köztük középiskolások is, akik számos kérdést tettek fel a tudósnak.
Simon Róbert iszlámkutató civilizációtörténeti áttekintéssel kezdte előadását. Személyes kutatási eredményeit és tanulmányútjainak tapasztalatát is megosztotta a kőszegi közönséggel. A tudós huszonötezres könyvtárában a perzsa, ógörög, latin klasszikusok minden fontos szövege megtalálható. Mint megtudtuk, az előadó nyolcszor járt Indiában és ösztöndíjasként Kairóban, a híres Al-Azhar egyetemen, de Tunéziában is tanult, és ahogy ő fogalmaz: „tudományos portyázásairól” mindig számos klasszikus kötettel érkezett haza, így lehet, hogy a görög auktorok nyolcvan százaléka megvan a könyvespolcán, de a perzsa költészet legjavát is magáénak tudhatja. A szerző fordította le magyar nyelvre a Koránt, és több nagy munkát szentelt az iszlám kultúra vizsgálatának. Elemezte az iszlamisztika legfontosabb kutatójának Goldziher Ignácnak életét és munkásságát. A perzsa költőket is az ő tolmácsolásában ismerhette meg a magyar közönség. A kutató elmondta: ahhoz, hogy az iszlámot jobban megértsük, ismernünk és tudnunk kell, hogyan zajlik az oktatás, miként működik a nyelv, milyen értékek mentén gondolkodik a keleti ember. Különleges hangulata volt, ahogy Simon Róbert arab nyelven idézett versekből, szövegekből. Szívesen beszélt arról, hogy Arisztotelész Poétikájának arab nyelvű fordításában például nem adható vissza a dráma és tragédia szó. Ott, ahol a görögben ez utóbbi áll, arabul ezt írják: dicsének. A szerző beszélgetőpartnere Miszlivetz Ferenc, az iASK főigazgatója, és Sümegi István az iASK kutatója volt. Megkérdezték Simon Róbertet, vajon mely magyar és/vagy kelet-európai életpályát tekinti igazán kiteljesedettnek, nagyhatásúnak, sikeresnek.
Sümegi István Kodály Zoltánt, Weöres Sándort és Bibó Istvánt említette, Simon Róbert Ionescot és Eliade-ot hozta példaként. Szerinte, nemcsak azon múlik egy életmű sikeressége, hogy lefordítják-e, jól fordítják – e például angol nyelvre, sokkal inkább múlik azon a siker, „átmegy” – e a mű, egy egész életmű esszenciális üzenete az adott nyelven olvasók számára.
Szerinte az általa említett szerzők ráéreztek valamire, ami aztán a fordított nyelven hatást gyakorolt az olvasókra, ez jelentette aztán az igazi kiteljesedést. A közönség kérdéseire részletesen válaszolt. Így történt, hogy szóba került az iszlám titka. Simon Róbert elmondta, az iszlám titka röviden az, hogy megőrizze az iszlám egységét, a társadalom egészét áthatja a Korán és a profétai hagyomány szelleme, és az iszlám nem megreformálható, célja, hogy Allah kizárólagosságát nem kérdőjelezheti meg.
Az est végén a professzornak „az Intézet tudományos támogatásáért az ISES Alapítvány és a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete Tiszteletbeli Tagja elismerő oklevelét” adományozták. Az oklevelet Miszlivetz Ferenc adta át Simon Róbertnek.
Az előadást követően a Festetics Palotában felavatták a Simon Róbert Gyűjteményt, amely a szerző közel huszonötezres könyvtárának egy része, és eddig háromezernél is több kötetet jelent. A meghívott vendégeknek az iASK kutatói: Székely Tamás és Dóka Henrietta mutatta be a gyűjteményt. Elmondták: a könyvtár kutatható és látogatható tudósok, diákok, olvasók és minden érdeklődő számára.