Miszlivetz Ferenc, az iASK főigazgatója meghívást kapott a Bibó István Szakkollégium pénteki jubileumi rendezvényére, amelyet a szakkollégium negyven évvel ezelőtti alapításának tiszteletére szerveztek. A kétnapos ünnepi megemlékezés első napján egykori diákok, tanárok vehettek át elismerő oklevelet és oszthatták meg tapasztalataikat a jelenlegi diákokkal, hallgatókkal, akik közül többen másnap diplomájukat is átvehették.
A kerekasztal-beszélgetésen Stumpf István, Kéri László, és Miszlivetz Ferenc vett részt. A nagy figyelemmel kísért diskurzust a szakkollégista Faházi Benedek moderálta. Miszlivetz fontosnak tartotta megemlíteni, hogy 89-ben volt a szakkollégiumban utoljára, és az elmúlt évtizedek óta először vett részt hivatalos szakkollégiumi rendezvényen. Érdekes és fontos élmény volt számára azzal szembesülni, hogy hasonlóan az egykori szakkollégistákhoz, a maiak is többnyire vidékről származó fiatalok. Úgy véli, a mai hallgatóknak is irányt mutat a bibói politikai tízparancsolat: A szabadságszerető ember politikai tízparancsolata, és számukra a magyar közélet alakulása, történései ma is nagyon fontosak.
http://tollelege.elte.hu/sites/default/files/articles/szabadsagszereto_ember.pdf
Elmondta azt is, hogy 2006-ban, amikor a kőszegi Európa-házban felavatták a Bibó termet, meghívták az ifjú Bibó Istvánt, Stumpf Istvánt a szakkollégium akkori igazgatóját, Vitányi Ivánt, akinek nagy szerepe volt abban, hogy annak idején a szakkollégiumból kiválasztott legtehetségesebb, legambiciózusabb fiatalokból egy kutatócsoportot szervezhessenek. Hogy ez működhessen, valamelyik intézetnek be kellett a kutatócsoportot fogadnia, és erre egyik sem volt hajlandó, mindenki elzárkózott. Vitányi volt az, aki az Országos Közművelődési Központ Művelődéskutató Intézetének igazgatójaként azonnal helyet adott. Érdekes látni azt is, emelte ki Miszlivetz Ferenc, hogy az a szellem, amit voltaképpen bibói szellemnek is nevezhetünk, az önszerveződés intellektuális igénye, – viták, kurzusok, előadások-, amelyek nem feltétlenül férnek bele egy átlag egyetem profiljába, napi gyakorlatába, hogyan jelennek meg ma is a Bibó Szakkollégium hétköznapjaiban. Pontosan ezért lett ő annak idején a szakkollégium nevelőtanára, ami nem járt fizetséggel, valójában egy önkéntes vállalás volt. Azokról a kérdésekről tartott a saját lakásán előadásokat, amelyek ma is aktuálisak, például az atomháború veszélyéről.
Az a fiatal, progresszív csapat, amelyik beköltözött a Ménesi úti villába és megalapította a szakkollégiumot, nagyon elkötelezett volt az iránt, hogy nekik valami mást kell csinálniuk, mint ami az adott pillanatban a magyar politikai és közéletben, az értelmiségi létben van és működik, vélte Miszlivetz. A politikai, történeti viták, az elhallgatott témák feltárása mellett ráadásul volt egy nagyon jelentős kulturális, művészeti tevékenység is a szakkollégiumon belül. Ez azt a fajta sokszínűséget, érdekes világlátást előlegezte meg, amit Kőszegen az FTI-iASK ki tudott teljesíteni az elmúlt néhány évben. Sajátos helyzet, mondta a főigazgató, egyfajta visszacsatolás, hogy a mai fiatalok, az új generációk egy nagyon hasonló válsághelyzetben ugyanúgy keresik a nehezen elérhető információforrásokat, mint negyven éve elődeik tették. Ehhez pedig kell egy „elitkollégium jelleg”, mert ez valóban nem az általános, megszokott, konvencionális egyetemi képzés, vagy továbbképzés, hanem egy szélesebb, mélyebb gondolkodás a világról. Ez a szellem ma is ott van a Bibó Szakkollégium falai között.
Egy ilyen kollégium olyan olvasztótégely, hangsúlyozta a professzor, amelyben egy hasonló nyíltsággal gondolkodni képes, kérdéseket feltenni tudó emberek akkor is beszélgetnek egymással, ha egyébként egészen más nézeteket vallanak.
Csakúgy, mint Kőszegen az „advanced studies” esetében. A sokszínűség kívánatos, és nem diszkriminálni kell egymást, hanem megérteni, beépíteni egymás gondolatait a saját gondolkodásunkba. Ebben a folyamatban, a kérdések feltevésében és megvitatásában, függetlenül attól, hogy milyen témákat boncolgatunk, nagyon fontos, hogy a fiatalok részt vegyenek. Talán ez a Bibó Szakkollégium egykori és mai történetének leglényegesebb momentuma, beleértve az értelmiségi felelősségvállalást, a kreatív gondolkodást, a hibrid megoldások alkalmazását, egyfajta harmadik utat, ha úgy tetszik, amely alternatívát kínál az egy-, vagy éppen kétpólusú világgal szemben, zárta gondolatait a szakkollégium egykori nevelőtanára.
Az eseményen részt vett – mások mellett – Nagy Endre és Gyekiczky Tamás professzor, akik a ’70-es, ’80-as években a szakkollégium oktatói voltak, valamint Fodor Gábor. A hallgatóság soraiban ott volt ijf. Bibó István és a ’80-as évekbeli szakkollégisták közül néhányan. Az ünneplőket köszöntötte: Matyasovszky-Németh Márton, a Bibó István Szakkollégium igazgatója.
Fotók: Bibó István Szakkollégium