A KSH Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa, Horváth Veronika doktori értekezésének témájáról tartott előadást az iASK-ben. A disszertáció címe: Magyarországi transznacionális családok: A Magyarországról Ausztriába irányuló munkavállalási célú migráció és távolsági ingázás, valamint annak családi kapcsolatokra és családtagok életére gyakorolt hatásai.
A szerző elmondta: Ausztria a magyarok számára mindig fontos migrációs célországnak számított, ez főként a történelmi háttérből eredő, részben nyelvi kötelékekből, valamint földrajzi közelségéből és az ezzel járó előnyökből következik. Az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben több mint 94 ezer magyar állampolgár élt Ausztriában. Emellett a munkavállalási céllal Ausztriába ingázó és átmenetileg a szomszédos országokban tartózkodó (tehát az osztrák bevándorlási statisztikában nem szereplő) magyarok száma is jelentős. Az osztrák társadalombiztosítási szervezet (Dachverband der Sozialversicherungsträger – DVSV) legfrissebb adatai szerint az osztrák munkaerőpiacon dolgozó magyarok száma meghaladja a 121 ezer főt. Az előadó kiemelte, hogy ez a szám olyan jelentős, amire eddig még nem volt példa.
A Népességtudományi Kutatóintézet migrációs folyamatokat kutató munkatársa az ausztriai munkavállalás és a magyarországi transznacionális családok jellemzőit vizsgálta kutatása során. Feltárta a transznacionális családokhoz tartozó szülők ausztriai munkavállalásának okait, ennek családok életére gyakorolt hatásait, valamint e családok jövőbeli terveit.
A magyarországi transznacionális családokra vonatkozó eredmények alapján elmondható, hogy a szülők külföldi munka miatti távollétére nem indokolt „hátrahagyásként” tekinteni, hiszen a szülők, főként az anyák – akik külföldi munkavállalását rendszerint negatív visszhang kíséri – elsősorban gyermekeik miatt vállalják a családtól való elszakadással járó külföldi munkát, és ugyan távolról, de próbálnak minden szülői szereppel kapcsolatos elvárásnak megfelelni, gyermekeik testi–lelki szükségleteit maximálisan kielégíteni.
Az eredmények továbbá jól mutatják, hogy a családok külföldi munkavállalás miatti kettészakadása a külföldön lévő szülők érzelmi-hangulati állapotára van a legjelentősebb hatással. Ők azok, akik családjuktól, magyarországi barátaiktól elválasztva, egy idegen országban – gyakran kívülállóként („Ausländer”-ként) élve – leginkább elszenvedik a transznacionális élet következményeit, ugyanakkor a témát feltáró szakirodalomban róluk esik a legkevesebb szó. Ezért is lehet hiánypótlónak nevezni a témában készült kutatást.
Az intézet a közeljövőben tervezi, hogy ebben a témában workshopot hív össze.