A Közép Európai Kezdeményezés (CEI, Central European Initiative) támogatásával 2022. őszén elindított ResiliEnhance projekt ezévi legjelentősebb programja (a szeptemberi online felkészítő webinar után) az Udinei Egyetem által megszervezett szakmai terepgyakorlat volt, melynek elsődleges célja a reziliens jövőképalkotás lokális tapasztalatainak megismerése volt. A szervező CISM (International Centre of Mechanical Science) intézet, amely egyben az egyetem UNESCO tanszékét is működteti (UNESCO Chair on Intersectoral Safety for Disaster Risk Reduction and Resilience) a profiljához illeszkedően elsősorban a kockázatmenedzsment perspektívájából mutatta be a társadalmi reziliencia növelése érdekében a tapasztalati tudásbázis létrehozásának lépéseit és eszközeit.
Az esemény hátterében az az elgondolás áll, amely szerint egy olyan összetett és összekapcsolt világban, amelyben a bizonytalanság és a váratlan események jelentik az új normát, a változásokkal és a zavarokkal való szembenézés képessége központi szerepet kap. A ResiliEnhance Platform épp ezért azzal a céllal jött létre, hogy tagjai együttműködjenek annak érdekében, hogy a komplexitás és a rendszerkockázat összefüggésében feltárják a területi ellenállóképesség (reziliencia) erősítésének hatékony módjait és eszközeit a kedvezőtlen eseményekkel és kritikus helyzetekkel szemben. Az ezúton létrejövő platform a tudásmegosztás és a tudás áthidalásának eszközeként működhet. A platform a CEI tagállamainak, az ENSZ és az európai, valamint a regionális és helyi intézmények kutatói, politikai döntéshozói és szakértői közötti hálózatok formájában jön létre. Jelen szakmai gyakorlat során a résztvevők a tényleges katasztrófakormányzási esettanulmányok utólagos retrospektív, együttműködésen alapuló, és evidencia-alapú megközelítést alkalmazó elemzéseiben vettek részt. A terepbejárás az 1976-os földrengést követő újjáépítési erőfeszítésekre összpontosított. A terepi tapasztalatgyűjtés és elemzés célja a szervezők részéről Comprehensive Resilienhance Framework-nek (CREF) nevezett keretrendszer kidolgozása és finomítása volt, amely rendszer a válságok és váratlan (kedvezőtlen) események kezelésére szolgáló képességek javítását célzó tudáseszközök összegyűjtő eszközeként működik, és ezáltal a fenntartható fejlődés érdekében fokozza a katasztrófákkal szembeni ellenállóképességet.
A szakmai munka gyakorlati fókuszában ez alkalommal egy, a Friuli-Venezia-Giulia tartományt súlytó 1976-os földrengés-pár utólagos (post-event) értékelése állt, a tudástapasztalatok logikus rendszerbe szervezett helyi megismerésével. Az elméleti keretet a Stefano Grimaz kutatócsoportja által megfogalmazott 4 lépéses modell szolgáltatta (response, recovery, prevention, preparedness), amelynek fázisai különböző lokális narratívákban váltak értelmezhetővé (a helyi memóriától kezdve a múltra épülő új gyakorlatok kialakulásán és a közösség-vezérelt szemléleten át a szervezett válaszmechanizmusokig). A megismert folyamatelemek a gyakorlati esemény-beavatkozás és helyreállítás után valóban a felkészült és rugalmas társadalomfejlődés felé történő elmozdulást segítik. Bár a szakmai gyakorlat nagyon konkretizált (katasztrófa-központú) tematikájú volt, tanulságai általánosak lehetnek a regionális rugalmasság társadalmi megértésében. Kiemelt jelentőséget kapott továbbá a szakmai (tudományos és szakértői) döntéselőkészítő munka kommunikációja a döntéshozók felé, ezért került a programba többek között helyi (érintett) önkormányzattal való találkozó is.
A néhány napos szakmai eseményen az olasz partnerek mellett szlovén, horvát, bolgár, macedón, montenegrói, szlovák, lengyel és persze magyar kolléga vett részt. A résztvevők közül több UNESCO Chair delegált volt. Az eseményen az iASK és az UNESCO Chair for Cultural Heritage Management and Sustainability részéről Jakobi Ákos vett részt.
A program folytatásaként a napokban élesedő Resilienhance Platform információkkal való feltöltése kezdődik meg. A platform tudásmegosztó, illetve tudásbázis funkciókat lát majd el, amelyhez az iASK Kraft kutatócsoporti inputjai is hozzájárulhatnak. További lépésként a Resilienhance szakmai közösség résztvevőinek kompetencia térképe is elkészül, illetve tervben van a szakmai terepi gyakorlati munka folytatása egy másik, később kiválasztandó helyszínen (a lehetőségek függvényében). A platform alapját a közreműködő UNESCO tanszékek biztosítanák, amelyhez a partner szakmai szervezetek szakértői szinten kapcsolódhatnak.
Lényegesebb szakmai gyakorlati programpontok:
- Venzone város Tiere Motus múzeum (az 1976. évi földrengések emlékére)
- Venzone településrehabilitáció helyi megismerése
- SERM akadémia katasztrófavédelmi gyakorlatok számára
- Gemona önkormányzati bemutatkozás
- Gemona közösség-vezérelt települési memóriaápolás
- Palmanova FVG polgári védelmi szolgálat központja, a jelenlegi szervezeti szisztémák és mechanizmusok megismerése
- Narratívák csoportos feldolgozása, brainstorming és strukturált tapasztalati értékelés, közös javaslatok
A csoportmunka eredményeként a szervező CISM számára (és koordinálásával) összefoglaló feljegyzések (és felvételek) készültek, amelyek összedolgozásával a projekt ezen fázisa egy kutatói jelentéssel is zárul.
Kiemelt képünkön: Jakobi Ákos, az iASK kutatója