A Collegium Sonorum munkája két alapmotívum mentén halad: hagyomány és innováció. Az első abban a tekintetben meghatározó, hogy a kulturális értékek megismerése és rendszerezése elengedhetetlen a további fejlesztő munka elkezdéséhez. A második azért fontos, hogy a feltárt értékek ne maradjanak a múzeumok falai, tanulmányok lapjai között, hanem aktív módon áramoljanak a közösségek, iskolák mindennapjaiba.
A zenei műhely olyan új zenei és zenélési formákat kutat és fejleszt, melyeknek erős regionális vonzata van. Törekszik a különböző művészeti-, tudományos-, oktatási ágak közötti kölcsönhatások tudományos feltárására és harmonizációjára. A munkafolyamat több egyedi projektre tagozódik.
Az elnevezés a reformkori Kőszegi Hangász-Egyesület latin fordítása. Szembeötlő az akkori „nyelvújító” szóhasználat: „hangász”. Számunkra ez azért is kedves, mert ebben a szóban ma több is benne hangzik, mint maga a zenélés. Minden, ami általában a hanggal, a hangzással foglalkozik, otthonra lelhet benne.
