„A nemzetközi jog fejlődésének történetét nem szabad kizárólag ügyvédekre vagy nemzetközi jogászokra bízni, igénybe kell venni történészek kutatásait is.” – jelentette ki Stefan Troebst, a Lipcsei Egyetem Kelet-Európai Kulturális Tanulmányok tanszékének professzora és a Leibniz-Kelet-Európai Történelem és Kultúra Intézetének (GWZO) igazgatóhelyettese. Annál is inkább, mert a nemzetközi jog fejlődése sosem volt „fényes jövőbe vezető önálló folyamat, hanem nehéz, kanyargós út, amelyet elnyomás, megszállás, háborúk” és más, az emberiség elleni bűncselekmények formáltak. 
Troebst május 11-én az FTI-iASK „Európa jövője globális összefüggésben” című sorozatának részeként az otthonából közvetített előadásban arról beszélt, hogy a 20. században a fontos nemzetközi tevékenységek Nyugat-Európából Kelet-Európába tolódtak át, és ez az elmozdulás jelentős hatással volt a nemzetközi jog alakulására. Számos példát idézett: a Nemzetközi Vöröskereszt, amelyet a krími háború sebesült katonái szenvedésének enyhítésére, vagy az Európai Duna-bizottság, amelyet a folyó nemzetközi hasznosításának felügyeletére hoztak létre, – meglehet alapítóik akaratán kívül – lettek az első nemzetközi szervezetek. Bemutatta, hogy a Szovjetunió miként osztotta a nemzetközi jogot külön szocialista és a burzsoá nemzetközi jogra, valamint egy harmadik „körre”, ahol a kettő átfedte egymást; hogyan alakult a Brezsnyev-doktrína „Sinatra”-doktrínává, megnyitva az utat a mai Putyin-doktrína előtt – például az Ukrajna elleni agresszió és a Krím annektálása esetében. Bemutatta, hogy az etnikai, vallási kisebbségek erőszakos lakosságcseréje, amely az 1920-as években tökéletesen törvényes gyakorlat volt, mára háborús bűnné vált; hogy kiemelkedő jogász-aktivistáknak miként sikerült megerősíteni a kisebbségi jogokat; hogyan ültették át az „uti possidetis” jogelvét Csehszlovákia szétválása, valamint a Szovjetunió és a Jugoszlávia széthullása során a modern európai gyakorlatba; vagy hogyan minősítette át a humanitárius jog a háborúk során elkövetett nemi erőszakot népirtássá – és ez csupán néhány példa arra, miként hatott a kelet-európai történelem a ma érvényes nemzetközi jogra.
Professzor Stefan Troebst 55 perces előadását alul találja.
Az FTI-iASK Európa jövője globális szempontból c. előadás-sorozatának következő része:
Kelet-Európa lenyomata a modern nemzetközi jogban
Előadó: Stefan Troebst (történész, a GWZO igazgató-helyettese)
Időpont: 2020. május 11. hétfő 15.00 óra
Helyszín: https://www.facebook.com/iask.hungary