A nagy beruházások – metróépítés, hídépítés, vasút- vagy autópályaépítés, lakóparkok létrehozása – egytől-egyig projektek keretében jönnek létre. Ezek új termékeket fejlesztenek, és azokat bevezetik a piacra, valamint új szolgáltatásokat is életre hívnak.
Az Európai Unió felzárkóztatási és fejlesztési programjának köszönhetően rohamosan terjed a projektkultúra. Ez jellemző a kis- és középvállalkozásokra, de a közszférára is. Így lehetséges, hogy a közelmúltban kialakult egyfajta projektkultúra, terjednek a projektmenedzsment-ismeretek, módszerek és technikák.
A projektek a szervezeti stratégiák, a projektmenedzsment pedig a stratégiai menedzsment részévé váltak. A projektek kulcsszerepet játszanak egy város, egy régió fejlődésében. Szükségessé vált tehát azok fenntarthatósági szempontú vizsgálata.
Az elmúlt évtizedben létrejöttek az értékelésre, elemzésre alkalmas módszerek. Ezek elsősorban azt vizsgálják, hogyan és milyen módon felelt meg az adott projekt az abban résztvevők elvárásainak, mit tettek a közreműködők annak érdekében, hogy az minél sikeresebb lehessen.
A hagyományosabb értelemben vett sikerdimenziókon túl kiemelt jelentőségűvé vált a régió fejlődéséhez való hozzájárulás. Továbbá az is, hogy figyelembe vegyék a fenntarthatósági szempontokat, és beépítsék azokat a tervezési folyamatokba.
A projekt célja, hogy kifejlesszen egy elemző értékelő rendszert. Ez a struktúra több tudományterület együttes szempontrendszerére építve vizsgálja, miként növelhető a különböző projektek hozzájárulása a régió fejlődéséhez.
A Kraft-projekt a következő kulcsterületekre összpontosít:
- Fenntarthatóság: Azt vizsgálja, hogy a projektek milyen módon járulnak hozzá a helyi és regionális gazdasági és társadalmi fejlődéshez, valamint a környezetvédelemhez;
- Innováció: Feltárja a projektek fejlesztési lehetőségét, elemzi, mi módon járulnak hozzá a projektek a régió fejlődéséhez;
- Kreativitás: Célja, hogy bemutassa, milyen mértékben támogatja a szervezeti és társadalmi kreativitás a fenntarthatóságot, és az innovációt.