A globalizációnak sok negatív hatása van: az egyik ezek közül, hogy a fejlett országok városainak lakosságszáma folyamatosan csökken. A világméretű verseny Magyarországon is érezteti a hatását, és néhány nagyváros kivételével szinte valamennyi település érzi ennek következményeit; ami többek között a fiatalok elvándorlásában és a kisvárosok iránti érdeklődés csökkenésében is megmutatkozik.

Kutatócsoportunk a Pannon Egyetem érdekeltségi körébe tartozó kis- és középvárosok (Keszthely, Kőszeg, Nagykanizsa, Pápa, Tata, Zalaegerszeg) szövetsége, a Pannon Városok Szövetsége körében végzett kutatásokat. Arra kereste a választ, vajon mi lehet az egyes városok sikerének kulcsa, mivel tudnának vonzók maradni a fiatalok számára, és hogyan tudnának talpon maradni a kiélezett versenyhelyzetben.

A kutatások három területre koncentráltak:

• a városok közötti együttműködések,
• a települési identitás, valamint
• a fiatalok városban tartásának módszereire

A kutatások első csoportja a települések közötti együttműködésekre fókuszál. A metropoliszok, városok, falvak az egymással történő kooperáció előnyeit már régen felismerték: rendkívül változatos módon fognak össze, és tömörülnek szövetségekbe szerte a világban. Megvizsgáltuk, hogy milyen módon, milyen típusú, milyen szereplőkkel kiegészített együttműködések léteznek, melyek a sikeres kooperációk nélkülözhetetlen kellékei. Kutatásunkban kitértünk a testvértelepülési kapcsolatok analizálására is – amelyek a városok közötti együttműködések első tipikus fajtái voltak -, hiszen a bennük rejlő tapasztalatok és tanulságok a jövő kapcsolati hálójának építésekor kardinális jelentőségűek. Emellett a projektkapcsolatok elemzése sem maradhatott el, amelyek a jelenkor jellemző együttműködési formájának is tekinthetőek.

Sajnos általános tapasztalatként állapítható meg – néhány kivételtől eltekintve -, hogy hazánkban még nincs igazán fejlett kultúrája a települések közötti együttműködéseknek, hiszen a potenciális partnerek sokszor riválisként tekintenek egymásra. Így még lenne hová fejlődnie a kooperációnak; hiszen kívülről nézve ugyan sok a városok együttműködő partnertelepülése; de a valódi, hosszútávú stratégián alapuló kooperáció száma csekély. Az elméleti kutatások mellett a már említett Pannon Városok Szövetsége újjászervezésének, revitalizációjának támogatása érdekében azonosításra kerültek a közös problémák, települések előtt álló, megoldandó kihívások, amelyek az együttműködés kitűnő felületei lehetnek. Ennek fényében közös irányvonalak megrajzolására is sor került, amelyek a jövőben közös projektekben is testet ölthetnek.

A kutatások másik fókuszpontja az identitás témaköre: Azáltal, hogy erősítjük a városlakók települési identitását, a városhoz való kötődésük nő; ez pedig elősegítheti a fiatalok helyben tartását, illetve visszatérését, visszahívását szülővárosukba.

A kötődés, identitás erősítése lehet az egyik eszköze a fiatalok helyben tartásának, vagy a későbbi hazahívásának.

A harmadik kutatási csomópont pedig a fiatalok megtartásának problémaköre: annak a feltárása, hogy a 21. század fiataljai számára mi tesz egy települést vonzóvá; és azt milyen módon tudja elősegíteni a helyi vezetés.

Ahogy a természet által meghatározott egységek, térségek, úgyis mint pl. Zemplén, Alföld, a Mura folyó vidéke nem igazodik az államigazgatási határokhoz, úgy a klímapolitikai intézkedéseknek figyelembe kell venni a természeti tájak tagolódását, amely a határmenti térségekre fokozott feladatokat eredményez. At iASK-FTI által a területen végzett kutatások rámutattak a térségi környezetminőség népességmegtartó hatására, valamint arra, hogy az emberek készek a klímaváltozás káros hatásainak csökkentéséért tenni – ehhez van szükség a térség lakóit, vállalkozásait, civil szervezeteit és oktatási intézményeit egybefüggő klímapolitikai intézkedésre.

2018-ban a Nagykanizsa-Murafölde régióra vonatkozóan készült el a KRAFT módszertan második tesztelése, melyről a vezetői összefoglaló itt olvasható.