2020-ban, a Kossuth Kiadó és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK) gondozásában jelent meg Nagy András eszme- és színháztörténész, író, esztéta monográfiája, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit, valamint az azt követő megtorlások időszakát tárgyalja 1963-ig; a kötet alapvető dinamikáját ezen belül is a magyarországi események és az Egyesült Nemzetek Szervezetének ezekre adott reakciója adja. Nagy kötete ennek alapján lehetne egy száraz tényeket, ENSZ-dokumentumokat felvonultató összefoglaló, a szerző azonban ennél nagyobb feladatra vállalkozik: azt igyekszik bemutatni, hogy milyen nemzetközi és magyar reakciók születtek a forradalom és szabadságharc leverését követő években, milyen aktorok alakították ezeket, valamint, hogy melyek lehettek az ezek mögött meghúzódó szubjektív-morális és reálpolitikai motivációk. A jelenségek feltárásához a szerző a világ számos különböző pontján folytatott levéltári kutatásokat, így – a teljesség igénye nélkül – az ENSZ gyűjteményeiben, ausztrál levéltárakban, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, vagy éppen az OSA Archívumban, az Országos Széchényi Könyvtár
kézirattárában és a Magyar Nemzeti Levéltárban, emellett használta CIA és az FBI elérhető jelentéseit is. Alapos forrásismerete tükrözi azt a körülbelül három évtizedes kutatómunkát, amely során a forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő események világpolitikai recepcióját tárta fel, és amelynek eredményeként megjelent 2005-ös, A Bang-Jensen-ügy – ’56 nyugati ellENSZélben című monográfiája.
A tárgyalt kötet bizonyos szempontból ennek folytatásaként tekinthető.
Nagy András a változatos forrásbázis alapján, elsősorban kronologikus logika mentén rekonstruált narratívájában ugyan tartózkodik az egyes fejezetek, témakörök esetén az erősen affirmatív állítások, hipotézisek megfogalmazásától – ezzel az egyes problémakörök továbbgondolására késztetve az olvasót –, ám az elemzés mozgatórugójaként két olyan szempont húzódik végig a teljes köteten, amelyek láttatni engedik a szöveg legfőbb állításait.
Lászlófi Viola teljes -SiC-ben megjelent – recenzióját ITT olvashatja!