Poczai Péter: A Festetics rejtély
Az öröklődés alapelveinek jó részét már Mendel előtt felfedezte egy birkatenyésztéssel foglalkozó kőszegi magyar gróf, Festetics Imre.
Az öröklődés alapelveinek jó részét már Mendel előtt felfedezte egy birkatenyésztéssel foglalkozó kőszegi magyar gróf, Festetics Imre.
Az aranykor kezdetéről és végéről vita folyik, de történelmi jelentősége vitán felül áll. Örökségének, üzeneteinek megfejtése ma is kihívás. Esszénk kísérlet az aranykor ritka történelmi sűrítményéből váratlanul kicsapó új perspektívák felvillantására.
A könyv végigköveti Szingapúr elmúlt 25 éves gazdasági-társadalmi fejlődését, és számos tanulságot fogalmaz meg Magyarország számára.
„A méltó hagyományok keresése az 1989-90 utáni Magyarországon inkább a társadalmi-politikai konfliktusok mélyítését, mint a társadalmi kohézió fokozását eredményezte s innen a megértést kereső kutatói kérdés: hogyan állunk evvel tágabb összehasonlításban, segíti vagy gyengíti a lokális, regionális, nemzeti vagy ennél is tágabb közösségi kohéziót a múlt egyes eseményeinek és folyamatainak politikai és társadalmi mérlegelése?”
„A tanulmány két, kétségtelen világhírű magyar tudós pályáját kívánja bemutatni. Mindkettő egy szekularizált zsidó családból való, a Pollacsek családból, amelyben a gyerekek már magyarosított névvel születtek: Polányi Károly 1886-ban Bécsben, öccse pedig, Polányi Mihály 1891-ben Budapesten.”
Összeállításunk célja, hogy Kőszegen, Vas megyében keletkezett írásainak szűk keresztmetszetét adjuk. Kötetünkben közölt dolgozatok itt születtek, hogy aztán „befejezetlenként” tovább induljanak: nem egyszer mozgalommá vagy legalábbis szállóigévé nemesedve.
Tíz évvel ezelőtt, Hankiss Elemér nyolcvanadik születésnapjára Hankiss 8van? Találjuk ki! címmel kötetet jelentettünk meg közeli munkatársak, elsősorban az Értékműhely munkájában több-kevesebb rendszerességgel résztvevő kollégáink aktív közreműködésével. Hankiss Elemér szellemi frissessége, közéleti aktivitása nemcsak korára cáfolt rá, de nála jóval fiatalabb kollégáit is zavarba hozta vagy csodálatra késztette.
A kötet a 2018. január 18-19-én rendezett Élni és dolgozni a digitális világban című konferencia előadásai alapján készült kéziratok szerkesztésével jött létre. Remélve, hogy ezzel is hozzájárul a kikerülhetetlen oktatási, gazdasági és társadalmi változások sikeréhez.
A globalizáció „szedi áldozatait”, a fejlett országok kis- és középvárosainak létszáma folyamatosan csökken. Az általunk vizsgált, a Pannon Városok Szövetségéhez tartozó városok is érzik ennek a világméretű versenynek a hatásait, amit többek között a fiatalok elvesztése mellett ezen települések iránti érdeklődés csökkenését is eredményezi.
A 21. században már a városok írják a történelmet. Egyre fontosabb egységekké válnak, amelyek sok tekintetben önállóan döntenek sorsukról.
Nagy Judit munkája egy jövőképet épít fel a távoli múlt értékeit idézve, s közben megfogalmazza a jelen feladatait, amelyek csak új gondolkodási keretben, új struktúrájú tudással oldhatók meg.
A város- és régiófejlesztés sokféle módja létezik. Számos irányzat, felfogás, modell és módszer ismert ebben a témakörben.
A kötetben megjelent tanulmányok és az alapjukat képező kőszegi konferencia előadásai korunk talán legégetőbb kérdéskörét, a gazdasági-társadalmi fejlődés fenntarthatóságának és hatékonyságának természeti, ökonómiai kritériumait vetették alá alapos elemzésnek.
A könyv az okos város irodalomban használt tipikus jellegzetességekből a ‘jó várostól’ elvárt sajátosságokat formál.
A kommunizmus bukása Közép-Európában történelmi tény. A kísérlet, amely negyvenöt évig tartott, 1990-ben véget ért.