Markovits Alíz tősgyökeres kőszegi és világlátott ember. Sokévnyi tapasztalatot gyűjtött a versenyszférában, menedzselt magyarországi és nemzetközi projekteket. Hozzá is köthető a Kraft-koncepció gyakorlatba való átültetése. A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete fejlesztési és pályázatkezelő főosztályának vezetője március 21-étől a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Zrt. (EKF) új vezérigazgatója.
Markovits Alíz a továbbiakban is segíti a kőszegi intézet munkáját (Fotó: Ohr Tibor)
Sokoldalú képzést kapott, mondja magáról Alíz, és szívesen beszél az indulásáról.
– Egészségügyi középiskolában érettségiztem, konduktornak készültem, de más irányt vett a pályám. Hosszabb időt töltöttem Bécsben és Milánóban. Ezt követően a szombathelyi főiskolán olasz–magyar szakon végeztem.
A tanári diploma után a Külkereskedelmi Főiskolán folytatta tanulmányait.
– 2014-ben Ekler Dezső építész kőszegi kiállításán Básthy Béla, Kőszeg jelenlegi polgármestere mutatott be Miszlivetz Ferenc professzornak. Ő nem sokkal később hívott meg, hogy foglalkozzam az ISES Alapítványnál folyó Kreatív város – fenntartható vidék regionális fejlesztési stratégiai projekt pénzügyi feladataival, majd annak gyakorlatba való átültetésével Kőszeg város példáján. Már akkor is felemelőnek éreztem, hogy a tudásomat a köz és a város javára használhatom – meséli. A Kraft-projekt részeként, a Miniszterelnökséggel együttműködve hozták létre a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetét. Markovits Alíz 2015 végétől a fejlesztési és pályázatkezelői főosztály vezetőjeként az intézet fejlesztési és vállalkozási tevékenységeit koordinálta. – Rengeteg tanulással járt és új szemléletmódot adott ez az időszak: megismerhettem a tudományos munka sajátosságait, a tudomány szervezésének és a tudásközpont alakításának minden egyes mozzanatát.
Az épületfelújítások a kezdetektől az ő felelősségi körébe tartoztak, majd a kutatás-fejlesztési feladatok váltak hangsúlyossá.
– Sok képzett kőszegi fiatalt sikerült visszahívni a városba, ahol mindenkinek erős a helyi identitása. Jó hívó mondatnak bizonyult a „kőszeginek lenni és Kőszegért tenni” – mondja lelkesen. A társadalmasításban – a lakosság bevonása a fejlesztési folyamatokba – is jócskán haladtak előre. És iránymutató a közösség, amelyben mindenki segíti a másik munkáját, a kutatók, a fejlesztéssel foglalkozó szakértők és az adminisztratív munkatársak egy célért dolgoznak.
Miszlivetz professzor a kezdetektől részt vett a Veszprém Európa kulturális fővárosa projekt stratégiájának kidolgozásában. Az intézet segítette a Balaton régiót is bevonó pályázat előkészítését, a Kraft regionális szemléletét pedig beépítették a koncepcióba. Markovits Alízt ettől függetlenül meglepetésként érte, hogy Navracsics Tibor, a program kormánybiztosa felkérte a vezérigazgatói pozícióra. Fejlesztési főtanácsadóként a továbbiakban is segíti a kőszegi intézet munkáját. Vezérigazgatóként most sokasodtak a feladatai: a járványhelyzetben a kulturális fővárosi szerepre való felkészülést az online platformokra terelik. Fontosnak érzik, hogy a lakosságot és az érdeklődőket széles körben tájékoztassák: részletesen beszámolnak a terveikről, hogy a teljes veszprémi és balatoni közösség tudjon ezekhez kapcsolódni.
– A siker záloga az lesz, ha a helyiek magukénak érzik majd a fejlesztéseket. Velük együtt dolgozunk azért, hogy megmutathassuk a térség kulturális sokszínűségét, egyedi kreatív arcát és nem utolsósorban gazdasági potenciálját. Óriási lehetőség ez. Ha jól tudunk élni vele, hosszú évtizedekre ható lendületet kaphat a fejlődés. Veszprémben azonnal otthon éreztem magam, olyan, mintha Kőszeg nagy testvére lenne, gazdag történelmi öröksége, természeti környezete és kulturális hagyományai alkalmassá teszik arra, hogy a Balaton régióval együtt páratlan Európa kulturális fővárosa legyen 2023-ban és azt követően is.