Vezetői összefoglaló
• A Pannon Városok Szövetségének településeinek online elérhető környezetvédelmi és fenntarthatósági programjai jellemzően a 2014-2020-as vagy a 2017-2022-es időszakot ölelik fel.
• Az előttünk álló időszak környezetvédelmi célkitűzései között a klímavédelem és az azzal kapcsolatos célok és programok kiemelt jelentőséggel szerepelnek.
• Valamennyi PVSZ település számára prioritás a klímaváltozáshoz kapcsolódó programok kidolgozása Klímavédelmi Akcióterv formájában, melyek sok esetben vagy már el is készültek, vagy egyeztetés alatt állnak.
• A települések legfontosabb településfejlesztési, stratégiai célkitűzéseit a városok Integrált Településfejlesztési Stratégiái tartalmazzák, melyek magukban foglalják a környezetvédelmi, fenntarthatósági és klímavédelmi szempontokat is.
• A környezetvédelmi, fenntarthatósági és klímavédelmi programok főleg Európai Uniós forrásokból valósulnak meg.
• Az Európai Uniós források felhasználásánál a megvalósuló projektek, programok hosszú távú, fenntartható, piaci alapon működő üzemeltetése is kulcsfontosságú kérdés.
Összességében elmondható, hogy a városok céljai és programjai nagy hasonlóságot mutatnak. Ezeket a programokat elsősorban az EU által biztosított források előirányzott céljai határozzák meg
Ugyanakkor mindegyik település rendelkezik olyan programokkal, tervekkel, melyek a helyi sajátosságokra építenek a fejlesztések során, vagy ugyancsak a helyi adottságokból, környezeti tényezőkből eredő problémákat kívánnak orvosolni.
A PVSZ városainak környezetvédelmi, fenntarthatósági és klímavédelmi céljai között kivétel nélkül szerepel az energiagazdálkodás környezettudatos átalakítása. Ezt főleg megújuló energiaforrásokra való átállással, napelemparkok és napelemes tetők létesítésével, a helyi ipari fogyasztók és a lakosság számára történő ismeret és tudás átadásával kívánják elérni. Ilyen jó gyakorlatok közé tartoznak pl. az energiaközösségek életre hívása, „zöldítő blogon” keresztül történő kommunikáció, vagy a komplex lakossági szemléletformálás.
Ugyancsak mindegyik városnál szerepel a zöld felületek méretének és minőségének fenntartása vagy javítása, ami klímavédelmi szempontból azért fontos, mert csökkenti a hősziget-hatás kialakulásának lehetőségét, de a településeken belüli ökoszisztémák (mint például a madárvilág, vagy a növénytársulások) megőrzését is segíti és az általános életminőséget is javítja.
A városi közlekedés környezetbarát átalakítása szerepel második leggyakoribb célként a PVSZ tagvárosainak környezet- és klímavédelmi programjai között. A kerékpáros közlekedéshez szükséges infrastruktúra kialakítása és alacsony vagy nulla károsanyag-kibocsátású tömegközlekedési járművek beszerzése a két legjellemzőbb közlekedésfejlesztési irány, a kevésbé innovatív és környezeti terhelést „csak” áthelyező, új autós közlekedési útvonalak kiépítésén túl.
A közlekedés és az energiagazdálkodás fejlesztését követően a harmadik legjellemzőbb környezetvédelmi akcióterület a települési hulladék- illetve vízgazdálkodás, ami a felszíni és a felszín alatti vizek védelmén túl magába foglalja a csapadék- és szennyvíz kezelését is. Itt már sokkal erőteljesebben érvényesülnek a települések sajátos természeti adottságai is, melyekre az egyedi, helyi viszonyoknak megfelelő megoldások jellemzőek.
A szelektív hulladékgyűjtés, a szennyvíziszap komposztként való felhasználása, a körforgásos megoldások felkutatása és alkalmazása, valamint a szemléletformáló programok járulnak hozzá a városok szerint leghatékonyabban a környezetvédelmi célkitűzéseik eléréséhez.
Az üdvözlendő fejlesztési irányok mellett a jövőbeni programok kidolgozása során a korábbiaknál és a jelenleginél is fokozottabban szükséges figyelembe venni a helyi kulturális örökség szempontjait, az ökológiai adottságokat, a társadalmi tőke gyarapítását és a természeti tőke védelmét, ezek egységes koncepciókban való megragadásával, amik például a zöldmezős beépítés elhagyását és a hagyományos kultúrtáj megóvását is feltételezik. Az ilyen jellegű komplex célkitűzések elérését segíthetik a térbeli döntéstámogató rendszerek