Veljanoska Dragana

Életrajz

2011-ben pszichológia szakos diplomát szerzett a szkopjei Szent Cirill és Metód Egyetem Filozófia Fakultásán. Ezt követően elvégezte a szkopjei Institute Alternativa kétéves család- és szisztematikus pszichoterápia kurzusát. Mesterszakos tanulmányai idején a szkopjei Társadalom- és Bölcsészettudományi Intézetben (Institute of Social Sciences and Humanities – Skopje ISSHS) teljesített szakmai gyakorlatot. 2014-ben a szkopjei Szent Cirill és Metód Egyetem Filozófia Fakultásán TEMPUS program keretében indított nemzetközi kapcsolatok és konfliktuskezelés mesterszakon végzett. Diplomamunkáját „A konfliktuskezelés szociopszichológiai határai” címmel írta. Időközben – szintén a szkopjei Szent Cirill és Metód Egyetemen – társadalmi nemek tanulmánya mesterszakon folytatta tanulmányait.

2016-ban délkelet-európai emberi jogok és demokrácia kettős diplomát adó mesterképzésen kezdte meg tanulmányait a Szarajevói/Bolognai Egyetemen. Tanulmányait sikeresen zárta és megvédte diplomamunkáját, amelyet „Sérthetetlen méltóság? A megaláztatás szerepe a konfliktusokban” (“Inviolable dignity? The role of humiliation in conflict”) címmel írt. A dolgozatban kiemelt figyelmet kapott a jugoszláv konfliktus. Szakmai gyakorlatát a szarajevói Délkelet-európai Ifjúsági Hálózatnál végezte (South Eastern Youth Network). Cikkeket és tanulmányokat írt a konfliktusrendezésről, a békekezdeményezésekről és polgári mozgalmakról, illetve a politikában megjelenő populizmus felismerésére alkalmas eszközöket dolgozott ki, ezzel bekapcsolódva a szervezet mindennapi munkájába, amelyben a mai napig részt vesz. 2017/2018-ban interjúkat készített Szkopjében a nők szexuális zaklatásával, illetve a gyermekek és nők életminőségével foglalkozó projektek keretében.

Trauma, emlékezet és konfliktus utáni békeépítés

A megbékélés pszichológiai aspektusai lényegi fontossággal bírnak és egy sor pszichológiai tényező játszik benne kulcsszerepet. Megbékélés hiányában a konfliktus újra elterjedhet a társadalom egészében. A maga ridegségével együtt a negatív szociálpszichológiai eszköztár fontos szerepet játszik ezekben a konfliktusciklusokban. Ennek nyomán létfontosságú megváltoztatni ezt az eszköztárat, hogy a szembenálló felek között új kapcsolatok jöhessenek létre. A kutatás célja, hogy elemezze és ismertesse a kollektív emlékezet szerepét a konfliktus és trauma szempontjából, mivel ezek semmissé tehetik a konfliktusrendezés lehetőségét. A szerző szociálpszichológiai szempontból vizsgálja az emlékezet és trauma egyes típusait, hangsúlyt fektetve az egykori Jugoszlávia történelmi emlékezetére. Célja, hogy elemezze a kollektív emlékezet szilárd jellegét és a konfliktusok rendezésében betöltött, nemzedékeken átörökített szerepét, amelynek nyomán az új ideológiák lehetővé teszik a békés konfliktuskezelést. Fenomenológiai szempontból, a freudi nézetnek megfelelően a tudattalan három modelljét különböztethetjük meg: traumatikus, szokásalapú és szimbolikus. Mindhárom modellnek megvan a kollektív és társas formája.