Anjarwati Erna
Erna Anjarwati békekutató nemzetközi béketanulmányok, illetve konfliktuskezelés mesterszakot végzett az ENSZ costa rica-i székhelyű Béke Egyetemén (United Nations-University for Peace) és az Innsbrucki Egyetemen. Jelenleg doktorandusz hallgató a Lisszaboni Egyetem Összehasonlító Politikatudományi Tanszékén működő Társadalomtudományi Intézetben. Disszertációjában a vallási fundamentalizmust vizsgálja, különös tekintettel a demokratikus átmenet és konszolidáció korai szakaszában kialakuló iszlamista és buddhista nacionalizmusra, amely az újonnan demokratizálódó államok megosztott nemzetei körében jellemző. Doktori értekezése összehasonlító esettanulmány Indonézia és Mianmar példáján.
A fundamentalizmus képei egy újonnan demokratizálódó államban: a vallási nacionalizmus felemelkedése Indonéziában
Az iszlám fundamentalista csoportok a vallást a politikai ellenállás, illetve az állam elleni fellépés eszközeként használják fel a XXI. században. Mindez az újonnan demokratizálódó államok – többek között Indonézia – megosztott nemzetei körében fenyegetően hat az alkotmányosan demokratikus rezsimekre és a pluralizmusra nézve. Juergensmeyer kozmikus háború tézise (2000), illetve a Derrida-féle posztmodernizmus kritikai elmélete alapján – kiemelt hangsúlyt fektetve a dekonstrukció (Derrida, 1998) fogalmára – a jelen interdiszciplináris tanulmány azt vizsgálja, hogy a demokratikus átmenet és konszolidáció korai szakaszában járó, újonnan demokratizálódó Indonéziában miként állítják az Iszlámot politikai eszközként a vallási fundamentalizmus szolgálatába. A jelen tanulmány a Jemaah Islamiyah fegyveres csoport, illetve az FPI (Islamic Defenders Front) által alkalmazott vallási-politikai ideológiák és stratégiák áttekintésével szemlélteti, hogy a fundamentalista mozgalmakkal létrejövő iszlám nacionalizmus miként hív életre egy új, a forradalmi politikai fogalmakat és fundamentalista doktrínákat ötvöző politikai vallást, ezzel is jelezve a világi demokrácia és a politizált Iszlám közötti versenyt. A tanulmány további célja, hogy bővítse a politizált Iszlámmal kapcsolatos elméleti és empirikus ismereteket, illetve vizsgálja annak polgárháborúk kitörésével kapcsolatos hatásait, továbbá politikai irányvonalakat határozzon meg a békével kapcsolatos kilátások, illetve a konfliktuskezelés kapcsán. A tanulmányban a politikai diskurzus és a tartalomalapú elemzés mellett az összehasonlító esettanulmány módszere lesz mérvadó.