A Tudomány a kocsmában következő programja egy izgalmas plakátkiállítással megtartott előadás lesz március 27-én, hétfőn, délután 4 órakor a Zwingerben. Az interaktív előadás során minden résztvevő átéli majd a közös játék, a fogadás, a nyerés és az egymásra figyelés élményét. A nyeremények közt lesznek a sporthoz kötődő játékok, könyvek, eszközök.
Pálffy László matematikus, játékfejlesztő, játéktörténeti szakértő hozza el a Zwingerbe az idén hetvenhatéves totózás történetének legszebb plakátjait. Az előadó beszél majd a negyedszázados Tippmixről és szóba kerül az is, hogyan válik függőséggé a játékszenvedély.
A szerencsejáték történetéről:
Az 1945-48-as időszak talán addig sohasem tapasztalt optimizmussal fogta össze, építette Magyarországot. Nemcsak a tudományok, művészet, gazdaság hatalmas fejlődése lendítette előre országunkat, hanem a közösségek kölcsönös együttműködése is csodát tett. Az emberek a másik sikerének is szurkolva segítették egymást. Ekkor érte az a megtiszteltetés Magyarországot, hogy meghívták az 1948-as londoni Olimpiára. A megtisztelő meghívás azonban a szinte üres államkincstár miatt sportolók londoni utaztatására nem tudott forrást biztosítani, ebben segített a játékos lakosság, művészek, tudósok és egy játék, az „Embersportfogadás”: a Totó.
Az 1947-ben Magyarországon is bevezetett Totó árbevételének fele közvetlenül a sportolóink olimpiai részvételének költségeit fedezte. A játékos magyar lakosság azzal a tudattal játszott, hogy vagy nyer a Totó fogadásban, vagy ha nem nyert, akkor a 3 forint 30 filléres totószelvény árának felével olimpikonjaink utaztatását támogatja. Sőt, gyakran a hatalmas összeget nyert játékos jótékony közösségi célokra ajánlotta fel nyereményének nagy részét. A játékosok többsége munkahelyén, lakókörnyezetében, iskolatársaival közösségben játszott. A munkahelyi vezetők nem nézték jó szemmel a Totó-kollektívák heti aktivitását, akik a cigarettaszünetet arra használták, hogy a hétvégi mérkőzések esélyeit latolgatták.
Fotók: Fortepan és Adrián Zoltán/24.hu
A képen: Pálffy László és a plakátok
A Totó népszerűsítésére a korszak szinte minden magyar grafikusa különlegeset alkotott. Az utcákat, tereket, villamosokat ellepték Pál György, Szilas Győző, Macskássy János és Macskássy Gyula, Káldor László, Tamási Zoltán, Fejes Gyula sikert, játékos örömet, boldogságot, békét sugárzó plakátjai. Bár akkor még nem volt önálló művészeti ág a „Street Art”, de 9 millió magyar érezhette, hogy a pozitív üzenetet, békét sugárzó mosolygós plakátarcok közegében boldogabb, egészségesebb életet élhetnek. Minél többen játszották a Totót, annál több magyar sportoló juthatott ki az Olimpiára. Így érthető volt, hogy a magyarok sokkal több sportolót küldhettek ki a játékokra, mint a sok nálunk sokkal nagyobb nemzet (lengyel, csehszlovák, román…).
A Totó alapú olimpiai támogatás 1956-ig tartó rendszere azt eredményezte, hogy a négy legsikeresebb magyar szereplés között ez a három olimpiai szereplés volt. A Totó népszerűségét az is szolgálta, hogy eddigi életének 75 évében nagyobb részben magyar sportolókat kínált fogadásaira. A heti fogadási ajánlatokban a labdarúgás mellett a magyar kosárlabda, kézilabda, vízilabda, kerékpár és tucatnyi egyéb olimpiai sportág is szerepelt.
A heti gyakorisággal kínált Totó, sikere arra ösztönözte Pálffy László játékfejlesztő- matematikust, hogy egy még egyszerűbben játszható sportfogadási játékot is tervezzen a sport iránt érdeklődőknek.
Az 1997-ben megvalósult „Tippmix” játék éveken át heti egy fogadási ajánlatban 120 sportesemény bármelyikét kínálta fogadásra.
A játék kinőtte a saját kereteit…
Így gyakran a „Kékfény” című egykori bűnügyi műsor foglakozott a már „játéknak” kevéssé nevezhető tevékenységgel, mániássá, szenvedélyessé válók tetteivel, amelyek mára a bűncselekmény kategóriájába sorolhatók. A börtönökben a fogvatartottak tizedét a szenvedélybetegsége juttatta a rács mögé.
Különleges sztorikkal, érdekes történetekkel és a játéktervezés módszereivel várjuk a kedves érdeklődőket rendezvényünkre! A megnyitón mindenki részt vesz egy játékban!