Király Csaba, Liszt-díjas zongoraművész ad hangversenyt a zsinagógában november 27-én, hétfőn 6-kor. A koncerten Liszt és Scarlatti műveinek legjavát hallgathatja meg a közönség. Az est különlegessége, hogy a darabok között zenetörténeti utazást tehetünk Gombos László zenetörténésszel, aki az említett szerzők életét és munkásságát is megismerteti a hallgatósággal.
A zongoraművész elmondta, a két szerző műveit régóta tanulmányozza, virtuozitásuk ellenére már kijelentheti, hogy tudja is mindegyiket, mégis bizony embertpróbáló feladat elé állítja a két szerző az utókor muzsikusait. Liszt jól ismert rapszódiái közül ezen az estén olyanokat játszik el, amelyeket talán kevésbé ismer a közönség. Az elsőt mindenképpen műsorra tűzi, ez ugyanis egy negyedórás sikerdarab, amely – ahogy ő fogalmaz – tele van magyaros dallammal, ősi népdalkincsünk értékeit idézi meg. Alkalmassá válik így valódi nagy koncertparafrázisnak is. Azt még nem döntötte el, hogy a hétfői hangversenyen a két nagy szerző műveit milyen sorrendben ismereteti meg a hallgatósággal, de a választásban a hangnem és a darabok karaktere lesz a döntő. Nagyon kellemes feladat számomra, amikor jobbnál jobb műveket állíthatok egymás mellé – mondja Király Csaba és szóvá teszi, hogy a hangulatos kommentárok, a művek születéséről szóló történetek valódi csemegeként szolgálnak majd. Gombos László jó barátja, sokszor dolgoztak együtt és tudja, hogy Liszt és Scarlatti karakteréről szóló történeteket valóban szívesen hallgatja a közönség. Liszt a maga korában szinte sztárnak számított, a darabjai nagy technikai felkészültséggel adhatók csak elő, de ezek érdekessége mégis inkább a muzikalitás, a karakter, továbbá az, hogy egy-egy ilyen nagyszerű mű hogyan emeli meg a zenész és a hallgatóság lelkét. Király Csaba elárulta, hogy Scarlatti szonátái közül játszik majd olyat, amely szinte érthetetlenül nehéz fogásokat követel, nagy kihívás elé állítva az előadót. Más esetekben az olasz szerző arra törekedett, hogy a darab jól játszható legyen. Elmesélt egy történetet, amelyben megidézte egyik tanárát, mesterét: Kocsis Zoltánt, akinek nagy vágya lett volna, hogy felvételről meghallgassa Lisztet játszani. Ez persze lehetetlen, hiszen a nagy szerző idejében még nem volt lehetőség a hangversenyek rögzítésére, a gramofon, csak Liszt halála után indult el világhódító útjára. A művész szerint százévente egyetlen olyan nagy zeneszerző születik, mint amilyen Liszt Ferenc volt, így külön is büszke arra, hogy a Liszt Társaság elnökeként ápolhatja a művész emlékét. Szóba került az is, hogy Király Csaba orgonát épít. Elmondása szerint már tizennégy éve folyamatosan dolgozik ezen a projekten és jövőre már a nagyközönség is hallhat részleteket az eseményről. Kíváncsian várja, hogy megismerje a kőszegi zsinagóga akusztikáját, új hangversenyzongoráját, és csatlakozik a közönséghez arra a sétára is, amely a koncert után lesz a Liszt-emléktáblához.
