{"id":1942,"date":"2010-04-08T10:10:26","date_gmt":"2010-04-08T10:10:26","guid":{"rendered":"https:\/\/archive.iask.hu\/?p=1942"},"modified":"2017-12-08T10:15:17","modified_gmt":"2017-12-08T10:15:17","slug":"miszlivetz-ferenc-civil-tarsadalom-paradigmaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/archive.iask.hu\/hu\/miszlivetz-ferenc-a-civil-tarsadalom-paradigmaja\/","title":{"rendered":"Miszlivetz Ferenc: A civil t\u00e1rsadalom paradigm\u00e1ja"},"content":{"rendered":"

Originally published on\u00a0April 8, 2010<\/a><\/em><\/p>\n

A \u201980-as \u00e9vtized term\u00e9keny \u00e9s kreat\u00edv id\u0151szak volt mind intellektu\u00e1lis \u00e9rtelemben, mind a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben szervez\u0151d\u00f6tt alternat\u00edv mozgalmak, civil kezdem\u00e9nyez\u00e9sek kivir\u00e1gz\u00e1s\u00e1t \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t tekintve. Kritikai gondolatok, strat\u00e9giai, hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa koncepci\u00f3k, fejl\u0151d\u00e9si alternat\u00edv\u00e1k eg\u00e9sz sora bukkant fel \u00e9s v\u00e1lt n\u00e9pszer\u0171v\u00e9, sz\u00e9les k\u00f6rben vitatott\u00e1, hogy azut\u00e1n els\u00fcllyedjenek a \u201990-es \u00e9vek kezdeti \u00e1tmeneti korszak\u00e1nak \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthatatlan mindennapjainak forgatag\u00e1ban.<\/strong><\/p>\n

Az \u00e1tmenet kezdeti k\u00e1osz\u00e1t egy term\u00e9ketlen \u00e9s val\u00f3j\u00e1ban feloldhatatlan ideol\u00f3giai ellent\u00e9t tov\u00e1bb m\u00e9ly\u00edtette: nevezetesen az egy\u00e9n boldogul\u00e1s\u00e1t mindenek f\u00f6l\u00e9 helyez\u0151, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek sors\u00e1t, t\u00f6rekv\u00e9seit, \u00e9rt\u00e9keit j\u00f3r\u00e9szt figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00f3, val\u00f3j\u00e1ban lesz\u0171k\u00edtetten \u00e9rtelmezett liberalizmus, \u00e9s neoliberalizmus n\u00e9ven ismert k\u00f6zgazdas\u00e1gtani megfelel\u0151je \u00e9s a m\u00falt fel\u00e9 fordul\u00f3, k\u00f6ld\u00f6kn\u00e9z\u0151 \u00e9s b\u0171nbakkeres\u0151, \u00e9s a kirekeszt\u0151 ideol\u00f3gi\u00e1knak is t\u00e1pot ad\u00f3, mag\u00e1t \u201enemzeti gondolat\u201d-k\u00e9nt aposztrof\u00e1l\u00f3 nacionalizmus ellent\u00e9te.<\/p>\n

Visszatekintve egy\u00e9rtelm\u0171nek l\u00e1tszik, hogy sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en ker\u00fcltek le a napirendr\u0151l az \u00e1talakul\u00e1snak \u00e9s az \u00faj k\u00e9nyszerp\u00e1ly\u00e1khoz val\u00f3 igazod\u00e1snak ebben a forgatag\u00e1ban \u00e9s az ez\u00e1ltal gener\u00e1l\u00f3d\u00f3 szellemi mili\u0151ben az olyan koncepci\u00f3k, mint Bib\u00f3 Istv\u00e1n \u201e\u00f6nkorl\u00e1toz\u00f3 forradalma\u201d vagy a civil t\u00e1rsadalom \u00f6nkorrekci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9ge, \u201e\u00f6nter\u00e1pi\u00e1ja\u201d mint a demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s folytat\u00e1s\u00e1nak krit\u00e9riumai; vagy ak\u00e1r olyan hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa szeml\u00e9letet t\u00fckr\u00f6z\u0151 programok, mint a civil t\u00e1rsadalom nemzeti korl\u00e1tokat \u00e1tszel\u0151 h\u00e1l\u00f3zatainak a region\u00e1lis, az eur\u00f3pai \u00e9s a glob\u00e1lis civil t\u00e1rsadalomnak a projektje.<\/p>\n

\"\"

A Duna K\u00f6r t\u00fcntet\u00e9se Budapesten 1989-ben<\/p><\/div>\n

Hasonl\u00f3k\u00e9ppen naiv ill\u00fazi\u00f3k\u00e9nt ker\u00fclt haszn\u00e1laton k\u00edv\u00fclre a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s gondolata, noha mind a civil t\u00e1rsadalom, mind a K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa normat\u00edv koncepci\u00f3kk\u00e9nt a szellemi erjed\u00e9s gy\u00fajt\u00f3pontj\u00e1ban \u00e1llottak a \u201980-as \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l, b\u00e1r az\u00f3ta is sz\u00e1mos kiv\u00e1l\u00f3 szerz\u0151 foglalkozik a k\u00e9rd\u00e9ssel a nemzetk\u00f6zi \u00e9s r\u00e9szben a hazai szakirodalomban.<\/p>\n

A civil t\u00e1rsadalom mint a demokr\u00e1cia \u00f6nkorrekci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek garanci\u00e1ja<\/strong><\/p>\n

A k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t ki\u00e9lezett form\u00e1ban megfogalmazva: jelentett-e t\u00f6r\u00e9svonalat 1989 a liber\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, hozott-e valami radik\u00e1lisan \u00fajat, vagy csup\u00e1n belesimult az eddigi trad\u00edci\u00f3k valamelyik\u00e9be, ez\u00e1ltal \u00fagymond helyrez\u00f6kkentve a kelet- \u00e9s k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3paiak \u00e1tmenetileg kisiklott t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t.<\/p>\n

Habermas nyomdokain haladva Claus Offe azon az \u00e1ll\u00e1sponton van, hogy miut\u00e1n nem l\u00e9tezett semmif\u00e9le \u201eex ante\u201d forradalmi elm\u00e9let, \u00edgy nem is v\u00e1rhat\u00f3 semmilyen t\u00e1rsadalmi vagy politikai \u00e9rtelemben vett forradalmian \u00faj, int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclni k\u00e9pes eredm\u00e9ny, a t\u00e1rsadalomszervez\u0151d\u00e9s semmilyen \u00faj koncepci\u00f3ja. Ralf Dahrendorf ki is mondja, hogy 1989-cel \u201eegy hossz\u00fa \u00e9s f\u00e1jdalmas kit\u00e9r\u0151nek van csup\u00e1n v\u00e9ge.\u201d<\/p>\n

Bruce Ackerman n\u00e9mileg megenged\u0151bb \u201989 innovat\u00edv jelleg\u00e9t illet\u0151en. A \u201eliber\u00e1lis forradalmak m\u00e1sodik hull\u00e1m\u00e1\u201d-r\u00f3l besz\u00e9l, amely \u201emeg fogja v\u00e1ltoztatni Eur\u00f3pa \u00e9s a vil\u00e1g arculat\u00e1t\u201d. Egy \u00f6nkorrekci\u00f3s liber\u00e1lis rendszer kialakul\u00e1s\u00e1t val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edti, amely bel\u00fclr\u0151l, politikai eszk\u00f6z\u00f6kkel radik\u00e1lisan \u00e1talak\u00edthat\u00f3, an\u00e9lk\u00fcl, hogy ez visszas\u00fcllyed\u00e9shez vezetne az er\u0151szakos forradalmak vil\u00e1g\u00e1ba. 1989 \u201eb\u00e9k\u00e9s, demokratikus forradalmai\u201d sz\u00e1m\u00e1ra a liber\u00e1lis forradalmi hagyom\u00e1nyok \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u00e9st jelentik \u2013 \u00fagy l\u00e1tja, hogy az amerikai hagyom\u00e1ny szellem\u00e9ben lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik az \u00faj politikai rendszerek ciklikus meg\u00fajul\u00e1sa. E szerint \u201989-ben nem t\u00f6rt\u00e9nt m\u00e1s, mint az amerikai alkotm\u00e1nyoz\u00e1si hagyom\u00e1nyok \u00fajj\u00e1\u00e9led\u00e9se. Ebben az esetben is ink\u00e1bb a hagyom\u00e1nyokhoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9sr\u0151l, mintsem valami teljess\u00e9ggel \u00faj jelens\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3.<\/p>\n

Ezekben az elemz\u00e9sekben sok a megsz\u00edvlelend\u0151 \u00e9s elfogadhat\u00f3 szempont. De m\u00e9gis nyitva marad a k\u00e9rd\u00e9s, hogy \u00e9rtelmezhet\u0151-e 1989 (\u00e9s mindaz, amit ez alatt a d\u00e1tum alatt \u00e9rt\u00fcnk) ak\u00e1r az eur\u00f3pai, ak\u00e1r az amerikai hagyom\u00e1nyokhoz val\u00f3 puszta visszat\u00e9r\u00e9sk\u00e9nt, vagy valami m\u00e1sr\u00f3l, t\u00f6bbr\u0151l van sz\u00f3? Arr\u00f3l, hogy a Kelet-K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban 1956-t\u00f3l kezd\u0151d\u0151en megfogalmaz\u00f3d\u00f3, \u00e9s r\u00e9szben sikerrel megval\u00f3s\u00edtott radik\u00e1lisan \u00faj \u00e9s innovat\u00edv t\u00e1rsadalmi \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi reform gondolatoknak \u00e9s t\u00f6rekv\u00e9seknek, a r\u00e9szben megval\u00f3sult, de nagyobb r\u00e9szt elsorvasztott vagy betiltott int\u00e9zm\u00e9nyi \u00faj\u00edt\u00e1soknak, civil t\u00e1rsadalmi \u00e9s ellenz\u00e9ki hagyom\u00e1nyoknak is komoly szerep\u00fck volt a \u201989\/91-es fordulat el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s sikerre vitel\u00e9ben. Ezt a gondolatot el\u0151sz\u00f6r egy 1988-ban \u00edrott tanulm\u00e1nyomban, a \u201cL\u00e1tlelet: Kelet-Eur\u00f3pa s\u00e9r\u00fcl\u00e9sei\u201d-ben fogalmaztam meg \u00e9s \u00e1ll\u00e1spontomon k\u00e9t \u00e9vtized t\u00e1vlata sem v\u00e1ltoztatott.<\/p>\n

A civil t\u00e1rsadalom sz\u00ednrel\u00e9p\u00e9se, hat\u00e1sa \u00e9s megszel\u00edd\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00eds\u00e9rlete<\/strong><\/p>\n

Az Adam Michnik \u00e1ltal kidolgozott \u201e\u00faj evolucionizmus\u201d-t, a civil t\u00e1rsadalom er\u0151szakmentes, de az elbizonytalanodott kommunista \u00e1llamhatalmat m\u00f3dszeresen provok\u00e1l\u00f3 \u00e9s dial\u00f3gusba k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 akci\u00f3it, a szellemi, lelki, intellektu\u00e1lis f\u00fcggetlened\u00e9st \u00e9s szembehelyezked\u00e9st a \u201efenn\u00e1ll\u00f3\u201d-val, r\u00f6viden az \u201eantipolitik\u00e1\u201d-t, a szovjet t\u00edpus\u00fa totalitarianizmus elfogadhat\u00f3 eszk\u00f6z\u00e9nek szok\u00e1s tekinteni a politikatudom\u00e1nyi szakirodalomban is, ugyanakkor a civil t\u00e1rsadalom kritikai attit\u0171dje \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9ge er\u0151sen megk\u00e9rd\u0151jelezett a demokr\u00e1cia fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek 1989-et k\u00f6vet\u0151 folyamat\u00e1ban.<\/p>\n

A domin\u00e1ns felfog\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben a civil t\u00e1rsadalom politikai szerepl\u00e9s\u00e9nek ideje lej\u00e1rt, hely\u00e9t a politikai p\u00e1rtok parlamenti k\u00fczdelmei veszik \u00e1t a \u201evil\u00e1gosan tagolt politikai mez\u0151ben.\u201d \u201eA politika helye a Parlamentben van!\u201d \u2013 \u00edgy sz\u00f3lt \u00e9s \u00edgy sz\u00f3l ma is a politikai p\u00e1rtok cred\u00f3ja. A rakonc\u00e1tlan, a politikusok dolg\u00e1ba beleavatkozni k\u00edv\u00e1n\u00f3, \u00f6nszervez\u0151d\u0151 civil t\u00e1rsadalmat teh\u00e1t Blokker kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve \u201emeg kell szel\u00edd\u00edteni.\u201d Meg kell tal\u00e1lni a hely\u00e9t \u2013 mivel bizonyos ter\u00fcleteken sz\u00fcks\u00e9g van r\u00e1 (ahol az \u00e1llam \u00e9s a politikai p\u00e1rtok nem tudnak vagy nem hajland\u00f3k teljes\u00edteni). Ez a k\u00f6zkelet\u0171 felfog\u00e1s a demokr\u00e1cia lesz\u0171k\u00edtett \u00e9s egyoldal\u00faan \u00e9rtelmezett konvencion\u00e1lis \u201eliber\u00e1lis modell\u201d-j\u00e9n alapul. Alkalmaz\u00e1s\u00e1val \u00e9s sokoldal\u00fa sulykol\u00e1s\u00e1val siker\u00fclt \u2013 ha nem is teljesen\u00a0\u2013 g\u00fazsba k\u00f6tni, de legal\u00e1bb is visszaszor\u00edtani a fant\u00e1zi\u00e1t, a t\u00e1rsadalmi kreativit\u00e1st \u00e9s a cselekv\u0151k\u00e9szs\u00e9get. Ebben a felfog\u00e1sban, amiben a parlamenti p\u00e1rtok k\u00f6z\u00f6tt sok\u00e1ig jelent\u0151s egyet\u00e9rt\u00e9s uralkodott, a civil t\u00e1rsadalom a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia kell\u00e9k\u00e9v\u00e9, sz\u00fcks\u00e9g szerint el\u0151r\u00e1ngathat\u00f3 d\u00edszlet\u00e9v\u00e9 alak\u00edthat\u00f3. Az \u00edgy felfogott \u00e9s meghat\u00e1rozott civil t\u00e1rsadalom lehet egyfajta t\u00e1mogat\u00f3ja, kieg\u00e9sz\u00edt\u0151je ugyan a politikai demokr\u00e1ci\u00e1nak, de akt\u00edv, kezdem\u00e9nyez\u0151 alak\u00edt\u00f3ja, esetleg tov\u00e1bbfejleszt\u0151je semmik\u00e9ppen sem.<\/p>\n

\"\"

Hol van a helye a civil szervezeteknek?<\/p><\/div>\n

Az ellenkez\u0151 felfog\u00e1s, a civil t\u00e1rsadalom t\u00e1gasabb \u00e9s komplexebb fogalm\u00e1nak h\u00edvei szerint pedig \u00e9ppen hogy a civil t\u00e1rsadalom az a dinamiz\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u0151, amely \u00f6nreflexi\u00f3s \u00e9s \u00f6nkorrekci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en mag\u00e1t a demokr\u00e1ci\u00e1t is k\u00e9pes meg\u00faj\u00edtani, \u00e9s ha kell, \u00fajra\u00e9rtelmezni. E felfog\u00e1s szerint nincs merev, vil\u00e1gosan megh\u00fazhat\u00f3 hat\u00e1r a politikai oszt\u00e1ly \u00e9s a civil t\u00e1rsadalom k\u00f6z\u00f6tt. A mostanihoz hasonl\u00f3 komplex v\u00e1ls\u00e1gok idej\u00e9n pedig k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy a jelent\u0151s\u00e9ge annak, hogy a v\u00e1laszt\u00f3vonalakat mennyire tekintj\u00fck merevnek \u00e9s \u00e1thatolhatatlannak. Azaz, hogy mennyire nyitott a politikai t\u00e1rsadalom a civil t\u00e1rsadalom fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 \u00fczenetek, p\u00e1rbesz\u00e9d kezdem\u00e9nyek, kritik\u00e1k \u00e9s javaslatok ir\u00e1nt. Mereven el- \u00e9s bez\u00e1rk\u00f3zik v\u00e9d\u0151b\u00e1sty\u00e1i m\u00f6g\u00e9, vagy k\u00e9pes maga is az \u00f6nreflexi\u00f3ra \u00e9s \u00f6nkorrekci\u00f3ra.<\/p>\n

A merevs\u00e9g t\u00f6r\u00e9shez, egyre m\u00e9rgesed\u0151 \u00e9s egyre nehezebben gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3 konfliktusokhoz vezethet, m\u00edg a nyitotts\u00e1g konszenzusos \u00e1talakul\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t hordozza mag\u00e1ban.<\/p>\n

\u00c9s b\u00e1r a civil t\u00e1rsadalom marginaliz\u00e1l\u00e1sa, anyagi f\u00fcgg\u00e9sben tart\u00e1sa, politika al\u00e1 szor\u00edt\u00e1sa, koopt\u00e1l\u00e1sa etc. ter\u00e9n jelent\u0151s sikereket k\u00f6nyvelhet el mag\u00e1nak a posztkommunista politikai \u201eelit\u201d, a sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9nyelmes depolitiz\u00e1lts\u00e1g m\u00e9gsem \u00edrhat\u00f3 el\u0151 tart\u00f3san a civil t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra. A civil t\u00e1rsadalom tev\u00e9kenys\u00e9ge \u00e9s \u00f6nmozg\u00e1sa hossz\u00fa t\u00e1von el\u0151re nem meghat\u00e1rozhat\u00f3, nem szor\u00edthat\u00f3 v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen a politikai \u00e9s a gazdas\u00e1gi oszt\u00e1lyok \u00e1ltal kijel\u00f6lt mederbe. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg. A mostani komplex magyar v\u00e1ls\u00e1ghoz hasonl\u00f3 esetekben kifejezetten sz\u00fcks\u00e9g van, azaz t\u00e1rsadalmi ig\u00e9ny mutatkozik a civil t\u00e1rsadalom politikai \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

Az \u00faj politikai szerepl\u0151k, csak\u00fagy, mint \u201989-ben, a civil t\u00e1rsadalom ar\u00e9n\u00e1j\u00e1b\u00f3l ker\u00fclnek ki \u2013 a politikai oszt\u00e1ly a civil t\u00e1rsadalomb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozik, j\u00f3 esetben a civil k\u00f6zegb\u0151l sz\u00edvja mag\u00e1t teli kreat\u00edv energi\u00e1kkal \u00e9s tettrek\u00e9szs\u00e9ggel, rosszabb esetben sikertelen elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1si \u00e9s elhat\u00e1rol\u00f3d\u00e1si k\u00eds\u00e9rletei kudarc\u00e1val fogolyk\u00e9nt ker\u00fcl a civil t\u00e1rsadalom csapd\u00e1j\u00e1ba. A demokr\u00e1cia konvencion\u00e1lis felfog\u00e1sa nem tud mit kezdeni azzal a hihetetlen formagazdags\u00e1ggal, amit az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtizedben Eur\u00f3pa, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a posztkommunista Kelet- \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa t\u00e1rsadalmai produk\u00e1ltak a demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s ter\u00e9n. Idegenek sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6zvetlen demokr\u00e1cia megnyilv\u00e1nul\u00e1sai, nem tud mit kezdeni a civil szervezetek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6z\u00e9leti vagy ak\u00e1r parlamenti szerepl\u00e9s\u00e9nek gondolat\u00e1val, nem b\u00e1tor\u00edtja a hat\u00e1rokat \u00e1tl\u00e9p\u0151 h\u00e1l\u00f3zatosod\u00e1st \u00e9s a megl\u00e9v\u0151 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sek int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t. Ennek a merevs\u00e9gnek \u00e9s a m\u00f6g\u00f6tte h\u00faz\u00f3d\u00f3 poz\u00edci\u00f3f\u00e9lt\u00e9snek \u00e9s fant\u00e1zi\u00e1tlans\u00e1gnak a k\u00f6vetkezt\u00e9ben kics\u00faszik a kez\u00e9b\u0151l a hiteles kezdem\u00e9nyez\u00e9s \u00e9s a v\u00e1ltoztat\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge, azaz a t\u00e1rsadalmi reformok bevezet\u00e9s\u00e9nek \u00e9s sikeres megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9ge. Ez a szeml\u00e9let nem k\u00e9pes sem igaz\u00e1n felfogni, sem kezelni azt a nagym\u00e9rt\u00e9k\u0171, szinte f\u00f6ldcsuszaml\u00e1sszer\u0171 hitelveszt\u00e9st, ami az ut\u00f3bbi \u00e9vekben a demokratikus int\u00e9zm\u00e9nyeknek, de f\u0151k\u00e9nt a parlamentnek \u00e9s a parlamenti p\u00e1rtoknak \u00e9s politikusoknak lett az oszt\u00e1lyr\u00e9sze. Jellegzetes t\u00fcnete ennek a mor\u00e1lis \u00e9s ment\u00e1lis megroppan\u00e1snak, amikor vezet\u0151 politikusok k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3kk\u00e9nt csod\u00e1lkoznak r\u00e1 a \u201ev\u00e1ls\u00e1gra\u201d, \u00e9s \u00fagy nyilatkoznak a tornyosul\u00f3 megoldatlan probl\u00e9m\u00e1kr\u00f3l, mintha semmi szerep\u00fck nem lett volna azok felhalmoz\u00f3d\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

Ebb\u0151l a gondolatk\u00f6rb\u0151l \u00e9s logik\u00e1b\u00f3l csak egyetlen \u201emegold\u00e1s\u201d ad\u00f3dik: a teljes felel\u0151ss\u00e9g\u00e1th\u00e1r\u00edt\u00e1s \u00e9s b\u0171nbakkeres\u00e9s. E szerint minden felel\u0151ss\u00e9g a politikai ellenfelet \u00e9s az \u0151ket t\u00e1mogat\u00f3kat terhel. Ez a logika pedig nem vezet m\u00e1shoz, mint a parlamenti politikai p\u00e1rtok \u00e9s politikusaik, valamint a megv\u00e1lasztott k\u00e9pvisel\u0151k tov\u00e1bbi hitelroml\u00e1s\u00e1hoz, v\u00e9gs\u0151 soron a demokr\u00e1cia vesz\u00e9lyes er\u00f3zi\u00f3j\u00e1hoz. A z\u00e1rt logika teh\u00e1t negat\u00edv spir\u00e1l kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezet \u00e9s g\u00e1tolja az \u00faj demokr\u00e1ci\u00e1k legitim\u00e1ci\u00f3s probl\u00e9m\u00e1inak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t \u00e9s megold\u00e1s\u00e1t, az \u00e1llam \u00e9s a civil t\u00e1rsadalom viszony\u00e1nak \u00faj alapokra helyez\u00e9s\u00e9t \u00e9s megnyugtat\u00f3 rendez\u00e9s\u00e9t. A val\u00f3s\u00e1g ilyen m\u00e9rv\u0171 tagad\u00e1sa rendszerint a val\u00f3s\u00e1g \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek megsz\u0171n\u00e9s\u00e9hez vezet, amit k\u00f6nnyen k\u00f6vethet a val\u00f3s\u00e1gos megsz\u0171n\u00e9s, vagyis \u00f6nfelsz\u00e1mol\u00e1s.<\/p>\n

A civil t\u00e1rsadalom paradigm\u00e1j\u00e1nak sz\u00fclet\u00e9se<\/strong><\/p>\n

Ha \u201989 el\u0151tt \u00e9s \u201989\/91-ben lehets\u00e9ges volt a civil t\u00e1rsadalom pozit\u00edv kimenetel\u0171 nyom\u00e1sgyakorl\u00e1sa a politikai oszt\u00e1lyra, 2010-ben mi\u00e9rt ne volna az? Az ortodox liber\u00e1lis tanok l\u00e9tez\u00e9se \u00e9s er\u0151teljes hatalmi glob\u00e1lis be\u00e1gyazotts\u00e1ga nyilv\u00e1nval\u00f3an nem lehet el\u00e9gs\u00e9ges indok, m\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151ik intranzigenci\u00e1j\u00e1nak ellen\u00e9re sem. A kelet-eur\u00f3pai \u00e1tmenetek v\u00e1ls\u00e1ga, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a 2006-ban kirobbant komplex magyar v\u00e1ls\u00e1g, valamint a 2008 \u00f3ta tart\u00f3 vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g vil\u00e1gm\u00e9retekben is al\u00e1\u00e1sta ennek az ideol\u00f3giai dominanci\u00e1nak a megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlens\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

A civil t\u00e1rsadalom Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s az eg\u00e9sz volt keleti t\u00f6mbben egy hossz\u00fa \u00e9r\u00e9si folyamaton ment kereszt\u00fcl az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtizedben. Buktat\u00f3k, v\u00e1ls\u00e1gok, koopt\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9sek, a politikai p\u00e1rtok gyarmatos\u00edt\u00e1si k\u00eds\u00e9rletei, marginaliz\u00e1ci\u00f3s mechanizmusok, a f\u00fcgg\u0151 \u00e9s t\u00e1rsadalmilag ellen\u0151rizhetetlen m\u00e9dia \u00e9rdektelens\u00e9ge (\u201ea j\u00f3 h\u00edr nem h\u00edr\u201d) ellen\u00e9re l\u00e9tezik, vir\u00e1gzik, szervezetei \u00e9s mozgalmai sz\u00e1mos komoly sikereket k\u00f6nyvelhetnek el maguknak. A civil t\u00e1rsadalom soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9hez tartozik, hogy t\u00f6bbnyire t\u00f6redezett, sz\u00e9tapr\u00f3z\u00f3dott, sok esetben m\u00e9g mindig f\u00fcgg\u0151 viszonyban van helyi vagy orsz\u00e1gos hatalmi centrumokt\u00f3l. De mindezek ellen\u00e9re sz\u00e1mos szervezete sikerrel \u00e1llta \u00e9s \u00e1llja a pr\u00f3b\u00e1t, \u00e9s ami a legfontosabb: a helyi t\u00e1rsadalmak \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s\u00e9ben, \u00f6nv\u00e9delm\u00e9ben \u00e9s \u00e9rdekk\u00e9pviselet\u00e9ben jelent\u0151s szerepe van. A t\u00e1rsadalmi koh\u00e9zi\u00f3 nagym\u00e9rt\u00e9kben a civil t\u00e1rsadalom megtart\u00f3 \u00e9s szervez\u0151 erej\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00e9s nem a politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi oszt\u00e1ly hatalmi \u00e9s preszt\u00edzsharcai miatt l\u00e9tezik m\u00e9g ma is. Az \u2019elitek\u2019 \u2013 ahogyan magukat nevezni szokta a k\u00e9t csoport \u2013 \u00e9rdekeinek megfelel\u0151en keveset vagy semmit nem tudni err\u0151l a fantasztikus t\u00e1rsadalmi teljes\u00edtm\u00e9nyr\u0151l. Az alternat\u00edv m\u00e9dia gyors terjed\u00e9s\u00e9vel v\u00e9lhet\u0151en ez a helyzet is hamarosan megv\u00e1ltozik.<\/p>\n

\"\"

Civil nap Szombathelyen 2009-ben<\/p><\/div>\n

A falujuk\u00e9rt, lak\u00f3ker\u00fclet\u00fck\u00e9rt, v\u00e1rosuk\u00e9rt, r\u00e9gi\u00f3juk\u00e9rt, munkahely\u00fck fenntart\u00e1s\u00e1\u00e9rt, a megfelel\u0151 oktat\u00e1s\u00e9rt \u00e9s tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9s\u00e9rt, a tiszta k\u00f6rnyezet\u00e9rt \u00e9s j\u00f3 leveg\u0151\u00e9rt, az emberi \u00e9s kisebbs\u00e9gi jogok\u00e9rt, kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fck fenntart\u00e1s\u00e1\u00e9rt stb. dolgoz\u00f3 szervezetek legitim\u00e1ci\u00f3ja messze fel\u00fclm\u00falja az ellen\u0151rizhetetlen kamp\u00e1nyp\u00e9nzekb\u0151l \u00f3ri\u00e1splak\u00e1t-h\u00e1bor\u00fakat folytat\u00f3, saj\u00e1t v\u00e1laszt\u00e1si \u00edg\u00e9reteiket sem komolyan vev\u0151 politikai p\u00e1rtok\u00e9t. \u00c9rthet\u0151, hogy minden igyekezet\u00fckkel megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k t\u00e1vol tartani az akt\u00edv, a d\u00f6nt\u00e9shozatalt befoly\u00e1solni k\u00e9pes civil t\u00e1rsadalmat a k\u00f6z\u00e9lett\u0151l. Ennek az elkeseredett t\u00f6rekv\u00e9snek a letisztult jelszava: \u201ea civil t\u00e1rsadalom ne avatkozzon a politik\u00e1ba!\u201d Nincs azonban egyetlen j\u00f3zan \u00e9s meggy\u0151z\u0151 \u00e9rv arra, hogy mi\u00e9rt is ne. Az, hogy a liber\u00e1lis demokr\u00e1ciaelm\u00e9let egy univerz\u00e1lis \u00e9rv\u00e9ny\u0171nek gondolt v\u00e1ltozata ezt k\u00edv\u00e1nja, val\u00f3j\u00e1ban csak ezen elm\u00e9let h\u00edvei sz\u00e1m\u00e1ra lehet m\u00e9rvad\u00f3. 1989 egyik hozad\u00e9ka a \u201eNagy Narrat\u00edv\u00e1k\u201d alkonya. A plur\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1kban, a sokf\u00e9les\u00e9g \u00e1lland\u00f3an t\u00e1gul\u00f3 vil\u00e1g\u00e1ban nem form\u00e1lhat mag\u00e1nak egyetlen ideol\u00f3gia, filoz\u00f3fia vagy politikai teor\u00e9ma sem jogot az egyeduralomra, az univerz\u00e1lis vil\u00e1gmagyar\u00e1zatra. Ha m\u00e9gis \u00edgy pr\u00f3b\u00e1lna tenni, annak elker\u00fclhetetlen kudarc lenne a v\u00e9ge. A konvencion\u00e1lis, lesz\u0171k\u00edtetten \u00e9rtelmezett liberalizmus csak egy a sokf\u00e9le diszkurzus k\u00f6z\u00fcl. K\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl alkalmas \u00e9s k\u00f6nnyen n\u00e9pszer\u0171s\u00edthet\u0151 vil\u00e1gmagyar\u00e1zatnak t\u0171nt a \u201980-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9nek elbizonytalanod\u00e1ssal, orient\u00e1ci\u00f3veszt\u00e9ssel terhes id\u0151szak\u00e1ban. Jelenlegi nagyar\u00e1ny\u00fa n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gveszt\u00e9s\u00e9t alkalmaz\u00e1s\u00e1nak \u00e9s alkalmaz\u00f3inak merevs\u00e9ge \u00e9s fokoz\u00f3d\u00f3 val\u00f3s\u00e1gidegens\u00e9ge okozza.<\/p>\n

Az elm\u00e9leti irodalomban ugyanakkor tal\u00e1lunk p\u00e9ld\u00e1kat a politikai t\u00e1rsadalom \u00e9s civil t\u00e1rsadalom dilemm\u00e1j\u00e1nak a felold\u00e1s\u00e1ra. Arat\u00f3 pl. ugyan elfogadja a politikai \u00e9s a civil t\u00e1rsadalom elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s\u00e9t, de sz\u00fcks\u00e9gesnek tartja a politikai szf\u00e9ra nyitotts\u00e1g\u00e1t a civil t\u00e1rsadalom ir\u00e1ny\u00e1ban. Val\u00f3ban a k\u00e9t szf\u00e9ra k\u00f6z\u00f6tt \u00e1lland\u00f3 \u00e9s r\u00e9szben spont\u00e1n int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt interakci\u00f3 az, ami hordozhatja egy 21. sz\u00e1zadi demokr\u00e1cia \u00f6nreflexi\u00f3s \u00e9s \u00f6nkorrekci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen elengedhetetlen ez a nyitotts\u00e1g komplex \u00e9s elh\u00faz\u00f3d\u00f3 v\u00e1ls\u00e1gok eset\u00e9ben. A civil t\u00e1rsadalom ilyenkor \u2013 \u00e9s ez a mai helyzetre is \u00e1ll \u2013 a demokr\u00e1cia eg\u00e9szs\u00e9ges v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9nek, meg\u00fajul\u00e1s\u00e1nak a biztos\u00edt\u00e9ka. Val\u00f3j\u00e1ban a civil t\u00e1rsadalom nem csup\u00e1n \u00f6nmag\u00e1t, hanem a politikai oszt\u00e1lyt \u00e9s \u00edgy a t\u00e1rsadalom eg\u00e9sz\u00e9t is k\u00e9pes \u201edemokratiz\u00e1lni.\u201d<\/p>\n

Ennek a t\u00e1gasabb megk\u00f6zel\u00edt\u00e9snek siker\u00fclt meg\u0151riznie a civil t\u00e1rsadalom politikai mozzanat\u00e1t \u2013 \u00e9s ebben az \u00e9rtelemben a civil t\u00e1rsadalom egy \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt val\u00f3 c\u00e9l. Ha a demokr\u00e1ci\u00e1t nem puszt\u00e1n a politikai szf\u00e9r\u00e1ra reduk\u00e1lt jelens\u00e9gk\u00e9nt kezelj\u00fck, vagy a politikai masin\u00e9ria alkatr\u00e9szek\u00e9nt fogjuk fel, akkor egy t\u00e1gasabb \u00e9s komplexebb koncepci\u00f3n bel\u00fcl term\u00e9szetes r\u00e9sze, akt\u00edv alkot\u00f3eleme lehet a demokr\u00e1cia fogalm\u00e1nak.<\/p>\n

Semmi nem indokolja, hogy az \u00f6nmeg\u00faj\u00edt\u00f3 szellemnek mi\u00e9rt kellene sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en elt\u0171nnie a demokr\u00e1cia int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9si folyamata sor\u00e1n. A szervezett t\u00e1rsadalomnak joga van folyamatosan r\u00e9szt venni saj\u00e1t alapvet\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyeinek \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si szab\u00e1lyainak alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban<\/p>\n

Minden l\u00e1tszat ellen\u00e9re ez a szellem nem t\u0171nt el teljesen az \u00e1tmenet \u00e9vtizedei sor\u00e1n. Pet\u00edci\u00f3k, n\u00e9pszavaz\u00e1s, \u00e1llampolg\u00e1ri engedetlens\u00e9g, internetes port\u00e1lok, blogok, civil h\u00e1l\u00f3zatok etc. egy\u00e9ni \u00e9s k\u00f6z\u00f6s akci\u00f3i egyre nagyobb sz\u00e1mban \u00e9s hat\u00e9konys\u00e1ggal sz\u00f3lnak bele a politikai d\u00f6nt\u00e9shozatalba \u00e9s befoly\u00e1solj\u00e1k a politikai oszt\u00e1ly d\u00f6nt\u00e9seit. N\u00e9ha csak \u00e1tt\u00e9telesen, de egyre gyakrabban k\u00f6zvetlen\u00fcl is. Sokszor ironikus m\u00f3don felh\u00e1borod\u00e1st v\u00e1ltva ki magukat liber\u00e1lisnak gondol\u00f3, valamikor a civil t\u00e1rsadalom ar\u00e9n\u00e1j\u00e1ban k\u00fczd\u0151 politikusokb\u00f3l. Bib\u00f3 Istv\u00e1n a \u201eszabads\u00e1g kis k\u00f6rei\u201d-nek metafor\u00e1j\u00e1val tulajdonk\u00e9ppen a civil auton\u00f3mia fogalm\u00e1t el\u0151legezte meg. A civil auton\u00f3mia nem m\u00e1s, mint a demokr\u00e1ci\u00e1b\u00f3l val\u00f3 ki\u00e1br\u00e1ndul\u00e1s alternat\u00edv\u00e1ja. Megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1hoz reflex\u00edv strat\u00e9gi\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n

\u00d6sszetev\u0151i:<\/p>\n