![\"\"](\"http:\/\/archive.iask.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/03\/geopolitics-1200x627-002-1024x535.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
<\/p>\n
Amikor a 4. UNESCO MOST T\u00e9li Iskola programj\u00e1t<\/a> <\/strong>\u00e1ll\u00edtottuk \u00f6ssze, nem tudtuk volna elk\u00e9pzelni, hogy milyen esem\u00e9nyek fognak kibontakozni 2022 febru\u00e1rj\u00e1nak utols\u00f3 het\u00e9ben. Az „Eur\u00f3pa \u00e9s geopolitik\u00e1j\u00e1nak \u00fajragondol\u00e1sa a jelenkorban” c\u00edm\u0171 panelt m\u00e9g tavaly szeptemberben 2022. febru\u00e1r 24-re id\u0151z\u00edtett\u00fck. Akkor m\u00e9g nem is sejtett\u00fck, hogy az Oroszorsz\u00e1g \u00e9s Ukrajna k\u00f6z\u00f6tti konfliktusr\u00f3l fogunk besz\u00e9lni egy olyan k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt, amelynek tagjai k\u00f6z\u00f6tt a poszt-szovjet orsz\u00e1gokb\u00f3l \u00e9rkez\u0151 di\u00e1kok is voltak. Sokan k\u00f6z\u00fcl\u00fck s\u00edrva fakadtak. N\u00e9h\u00e1nyan k\u00f6z\u00fcl\u00fck a kijevi \u00f3v\u00f3helyekr\u0151l csatlakoztak hozz\u00e1nk a Zoomon. Sz\u00edvszor\u00edt\u00f3 volt.<\/p>\n Aznap kora reggel Putyin orosz eln\u00f6k „k\u00fcl\u00f6nleges katonai m\u0171veletet” jelentett be Ukrajn\u00e1ban. Reggel 5 \u00f3rakor az orosz er\u0151k rak\u00e9tat\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak t\u00f6bb Kijev \u00e9s Harkov k\u00f6rny\u00e9ki helysz\u00edn ellen. A h\u00edr\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9gek vil\u00e1gszerte tud\u00f3s\u00edtani kezdtek az esem\u00e9nyekr\u0151l, \u00e9s „h\u00e1bor\u00fanak” nevezt\u00e9k az orosz katonai m\u0171veletet. \u00daj vil\u00e1gra \u00e9bredt\u00fcnk aznap? Ez a k\u00e9rd\u00e9s foglalkoztatott mindenkit az UNESCO MOST T\u00e9li Iskol\u00e1nk negyedik napj\u00e1n.<\/p>\n A panelt Sanja Tepavcevic<\/a>, az FTI-iASK kutat\u00f3ja vezette, aki az egykori Jugoszl\u00e1vi\u00e1ban (Bosznia \u00e9s Horv\u00e1torsz\u00e1g) sz\u00fcletett \u00e9s n\u0151tt fel, am\u00edg a Jugoszl\u00e1via felboml\u00e1s\u00e1val j\u00e1r\u00f3 er\u0151szakos konfliktus miatt csal\u00e1dja Oroszorsz\u00e1gba k\u00e9nyszer\u00fclt, ahol majdnem k\u00e9t \u00e9vtizedig tanult \u00e9s dolgozott.<\/p>\n Az \u00faj vasf\u00fcgg\u00f6ny <\/strong><\/p>\n Andrew C. Kuchins<\/strong> amerikai politol\u00f3gus, akad\u00e9mikus, a K\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai Amerikai Egyetem kor\u00e1bbi vezet\u0151je a hidegh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9t\u0151l napjainkig tart\u00f3 esem\u00e9nyekre reflekt\u00e1lt azzal a c\u00e9llal, hogy m\u00e1s szemsz\u00f6gb\u0151l vil\u00e1g\u00edtsa meg a jelenlegi esem\u00e9nyeket. Elmondta, hogy a berlini fal leoml\u00e1sa, N\u00e9metorsz\u00e1g \u00fajraegyes\u00edt\u00e9se \u00e9s a Szovjetuni\u00f3 \u00f6sszeoml\u00e1sa \u00f3ta az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy hogyan kezelj\u00fck a j\u00f6v\u0151ben az eur\u00f3pai biztons\u00e1got. „A nagy ellens\u00e9g, a Szovjetuni\u00f3 \u00f6sszeomlott, George W. Bush pedig egy eg\u00e9sz \u00e9s szabad Eur\u00f3p\u00e1t k\u00f6vetelt, de mi tudtuk, hogy ez az Eur\u00f3pa nem l\u00e9tezhet, ha Oroszorsz\u00e1g nem \u00e9rzi j\u00f3l mag\u00e1t benne, ha a hangj\u00e1t nem hallj\u00e1k \u00e9s nem tisztelik” – mondta. „B\u00edztunk a NATO-ban, hogy \u00e1tveszi a vezet\u00e9st \u00e9s ir\u00e1ny\u00edtja Eur\u00f3pa biztons\u00e1gi architekt\u00far\u00e1j\u00e1t, de a NATO b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se el\u00e9g gyorsan felmer\u00fclt. Bush azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy ez egy v\u00e9delmi sz\u00f6vets\u00e9g, de \u0151szint\u00e9n sz\u00f3lva nem volt az. Oroszorsz\u00e1gnak mint kontinent\u00e1lis hatalomnak mindig is volt ter\u00fcleti biztons\u00e1g\u00e9rzete. A NATO-t arra tervezt\u00e9k, hogy megf\u00e9kezze, \u00e9s a probl\u00e9m\u00e1k akkor kezd\u0151dtek, amikor Gr\u00fazia \u00e9s Ukrajna tags\u00e1g\u00e1nak er\u0151teljes szorgalmaz\u00e1s\u00e1val elkezdett k\u00f6zelebb ker\u00fclni Oroszorsz\u00e1ghoz. Putyin v\u00e1lasza az volt, hogy Ukrajna nem is igazi orsz\u00e1g. Nem \u00e9rthet\u00fcnk vele egyet, de ez volt az \u0151 v\u00e9lem\u00e9nye, \u00e9s ez volt az \u0151 m\u00f3dja a v\u00f6r\u00f6s vonal kijel\u00f6l\u00e9s\u00e9re. Amit most l\u00e1tunk, az az Eur\u00f3pa egys\u00e9gess\u00e9 \u00e9s szabadd\u00e1 t\u00e9tel\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek v\u00e9ge. \u00daj szakaszba l\u00e9p\u00fcnk, \u00e9s egy \u00faj vasf\u00fcgg\u00f6ny kialakul\u00e1s\u00e1nak lehet\u00fcnk tan\u00fai, amely vagy Ukrajna nyugati hat\u00e1r\u00e1n, vagy kelet \u00e9s nyugat k\u00f6z\u00f6tt lesz”. Kuchins professzor a k\u00f6vetkez\u0151 szavakkal z\u00e1rta besz\u00e9d\u00e9t: „Eur\u00f3p\u00e1nak f\u00fcggetlenebb \u00e1ll\u00e1spontot kell k\u00e9pviselnie ahhoz, hogy ez a vil\u00e1g biztons\u00e1gosabb legyen”.<\/p>\n Eur\u00f3pa l\u00e9tjogosults\u00e1ga <\/strong><\/p>\n Edouard Gaudot<\/strong><\/a> t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s politol\u00f3gus, aki jelenleg az Eur\u00f3pai Parlament z\u00f6ld frakci\u00f3j\u00e1nak tan\u00e1csad\u00f3ja, Eur\u00f3pa j\u00f6v\u0151j\u00e9r\u0151l besz\u00e9lt. Szerinte a jelenlegi v\u00e1ls\u00e1g megmutatta, hogy az EU hogyan tud egys\u00e9gesen fell\u00e9pni a geopolitikai k\u00e9rd\u00e9sek kezel\u00e9s\u00e9ben. Magyarorsz\u00e1g d\u00f6nt\u00e9se, hogy t\u00e1mogatja a t\u00f6bbi tag\u00e1llamot az Oroszorsz\u00e1g elleni szankci\u00f3k bevezet\u00e9s\u00e9ben \u00e9s az Ukrajna elleni t\u00e1mad\u00e1suk el\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben, az egyik legjobb p\u00e9lda erre. F\u0151 k\u00e9rd\u00e9se az volt, hogy mi ma Eur\u00f3pa l\u00e9tjogosults\u00e1ga. Eur\u00f3pai \u00e9rt\u00e9kek <\/strong><\/p>\n Bogl\u00e1rka Koller<\/strong><\/a> a budapesti Nemzeti K\u00f6zszolg\u00e1lati Egyetem nemzetk\u00f6zi \u00fcgyek\u00e9rt felel\u0151s rektorhelyettese hangs\u00falyozta, hogy az ukrajnai konfliktus t\u00f6bb eur\u00f3pai v\u00e1ls\u00e1g, k\u00f6zt\u00fck a gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g, az int\u00e9zm\u00e9nyi v\u00e1ls\u00e1g, a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny politiz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa \u00e9s a bizalmi v\u00e1ls\u00e1g, a folyamatban l\u00e9v\u0151 Brexit-folyamat, a migr\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ls\u00e1g \u00e9s a Covid-19 j\u00e1rv\u00e1ny idej\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt. Feltette a k\u00e9rd\u00e9st, hogy milyen Eur\u00f3pa fog kialakulni ezekb\u0151l az egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 v\u00e1ls\u00e1gokb\u00f3l, \u00e9s hogy az Oroszorsz\u00e1g \u00e9s Ukrajna k\u00f6z\u00f6tti konfliktus eredm\u00e9nyezhet-e egy er\u0151sebb uni\u00f3t. A hatalom nyelve <\/strong><\/p>\n Emil Brix<\/strong> <\/a> osztr\u00e1k diplomata, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, aki jelenleg a b\u00e9csi Diplomatische Akademie igazgat\u00f3ja \u00fagy v\u00e9li, hogy Eur\u00f3pa normat\u00edv hatalma m\u00e1r nem olyan relev\u00e1ns, mint kor\u00e1bban. N\u00e9h\u00e1ny nappal azel\u0151tt, hogy Olaf Scholz n\u00e9met kancell\u00e1r kijelentette, hogy orsz\u00e1g\u00e1nak priorit\u00e1sa a fegyverkez\u00e9sbe \u00e9s a hadseregbe val\u00f3 beruh\u00e1z\u00e1s, Emil Brix szerint Eur\u00f3p\u00e1nak a normat\u00edv hatalom mellett val\u00f3di hatalomra is sz\u00fcks\u00e9ge van. „Szuver\u00e9n Eur\u00f3p\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk” – mondta – „mert a nyelvi hatalmat a hatalom nyelv\u00e9vel cser\u00e9lt\u00fck fel”. Hozz\u00e1tette, hogy Eur\u00f3p\u00e1nak jelent\u0151s paradigmav\u00e1lt\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9ge, \u00e9s hogy Eur\u00f3pa geopolitikai \u00e1trendez\u00e9se lehetetlen K\u00edna \u00e9s Oroszorsz\u00e1g figyelembev\u00e9tele n\u00e9lk\u00fcl. Eur\u00f3pa \u00fajradefini\u00e1l\u00e1sa szint\u00e9n lehetetlen Putyin hatalmi nyelv\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl. Ukrajna eset\u00e9ben az eml\u00e9kezetet is bevonta a politikai d\u00f6nt\u00e9shozatalba. A t\u00f6rt\u00e9nelem visszat\u00e9rt, – mondta Brix, – \u00e9s politikailag haszn\u00e1lj\u00e1k fel. \u00cdrta: Ivana Stepanovic (FTI-IASK)<\/a> \u00e9s Ravid Taghiyev (FTI-iASK)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Panel a geopolitik\u00e1r\u00f3l az ukrajnai h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9nek napj\u00e1n<\/p>\n","protected":false},"author":41,"featured_media":24469,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[239,97,253,38],"tags":[],"yoast_head":"\n
\n„Eur\u00f3pa merkantilista m\u00f3don viszonyul a vil\u00e1ghoz” – mondta Gaudot. Hangs\u00falyozta, hogy az EU-nak a normat\u00edv ereje mellett kereskedelmi \u00e9rdekei is vannak, \u00e9s ez teszi er\u0151ss\u00e9. „A kereskedelem eszm\u00e9je \u00e1tpolitiz\u00e1l\u00f3dott” – tette hozz\u00e1. Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtizedben azonban az er\u0151szak \u00e9s az egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 v\u00e1ls\u00e1gok megmutatt\u00e1k, hogy Eur\u00f3pa k\u00e9ptelen a kollekt\u00edv gondolkod\u00e1sra. „\u00dajra meg kell tanulnunk az er\u0151 nyelv\u00e9t”. Gaudot h\u00e1rom alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9st is feltett Eur\u00f3p\u00e1nak: ki a vezet\u0151je, hov\u00e1 tart, \u00e9s mi a c\u00e9lja? Arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy az EU Parlament helyett a nagy \u00e1llamok, p\u00e9ld\u00e1ul N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e9s Franciaorsz\u00e1g a hajt\u00f3er\u0151, a c\u00e9l pedig egy k\u00f6z\u00f6s kultur\u00e1lis t\u00e9r. Ez azonban nincs meghat\u00e1rozva. \u00dagy l\u00e1tja, hogy a legfontosabb feladat, az hogy „megtal\u00e1ljuk Eur\u00f3pa l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t, azt az okot, ami\u00e9rt egy\u00fctt akarunk \u00e9lni”<\/p>\n
\nEgyik f\u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa az volt, hogy az uni\u00f3s politik\u00e1k egyre ink\u00e1bb \u00e9rt\u00e9kalap\u00faak. Elmondta, hogy ez t\u00fckr\u00f6z\u0151dik a b\u0151v\u00edt\u00e9si folyamatban, mivel az EU azt vizsg\u00e1lja, hogy a tagjel\u00f6lt orsz\u00e1gok megfelelnek-e az eur\u00f3pai \u00e9rt\u00e9keknek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a jog\u00e1llamis\u00e1g, a kisebbs\u00e9gek tiszteletben tart\u00e1sa \u00e9s m\u00e1sok. Ez azt jelenti, hogy az EU-nak az a feladata, hogy m\u00e9g jobban meghat\u00e1rozza, hogy mik ezek az \u00e9rt\u00e9kek. Mivel az EU k\u00f6rnyezete megv\u00e1ltozott, fontos \u00e9rt\u00e9kelni a k\u00fclf\u00f6ldi hatalmak szerep\u00e9t az EU-ban. Az ukrajnai konfliktus megmutatta, hogy a normat\u00edv hatalom m\u00e1r nem elegend\u0151 a b\u00e9ke meg\u0151rz\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n
\nEur\u00f3pa j\u00f6v\u0151je a b\u0151v\u00edt\u00e9sben, az egys\u00e9ges\u00edt\u00e9sben \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kek megteremt\u00e9s\u00e9ben rejlik. Brix hangs\u00falyozta, hogy az EU-nak van vonzereje, \u00e9s jelenleg arra t\u00f6rekszik, hogy befoly\u00e1s\u00e1t kiterjessze a szomsz\u00e9dos orsz\u00e1gokra. „A b\u0151v\u00edt\u00e9si folyamat l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre pr\u00f3b\u00e1lja kihaszn\u00e1lni az EU ezt a vonzer\u0151t” – mondta.<\/p>\n